Csoda történt? Mozognak az oszlopok "Keleti Róma" templomjában

A jordániai Jerash, a "Keleti Róma" néven is ismert ősi város lenyűgöző romjai között rejtőzik az Artemisz-templom, amely lenyűgöző építészetéről és a "Mozgó Oszlopok" néven ismert rejtélyes jelenségéről vált híressé. A 2. században épült templom a római istennő, Artemisz tiszteletére emelték, és Jerash egyik legjelentősebb építészeti emléke.

Az Artemisz-templom 12 méter magas és 37 méter széles, hat korinthoszi oszloppal szegélyezett előcsarnokkal büszkélkedik. A templom belsejében egykor egy hatalmas Artemisz-szobor állt, amelyet ma már nem lehet megcsodálni. A romok között sétálva a látogatók átélhetik a római birodalom nagyságát és pompáját, és megismerhetik az ókori építészet lenyűgöző technikáit.

Azonban az Artemisz-templom leghíresebb nevezetessége a "Mozgó Oszlopok" néven ismert jelenség. A templom keleti oldalán található hat oszlop úgy tűnik, mintha a nap folyamán mozogna, reggelre északnyugat felé, délután pedig délkelet felé fordulna. Ez a jelenség a napfény szögének változásával függ össze, és a templom homlokzatának egyedülálló kialakításának köszönhető.

A Mozgó Oszlopok rejtélye évszázadok óta lenyűgözte az embereket, és számos legenda és mítosz keletkezett róluk. Vannak, akik úgy vélik, hogy a templomot varázslat építette, míg mások úgy gondolják, hogy az oszlopok titkos mechanizmusok segítségével mozognak. A valóságban a Mozgó Oszlopok pusztán optikai csalódás, de ez nem csökkenti a templom szépségét és történelmi jelentőségét.

Az Artemisz-templom Jerash egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, és kötelező program minden Jordániába látogató számára. A templom lenyűgöző építészete, a Mozgó Oszlopok rejtélye és a római birodalom történelmének tanúsága egyedülálló élményt nyújt a látogatóknak.

Az Artemisz-templom látogatása során ne felejtsenek el időt szánni a Jerash romjai között tett sétára is. A város lenyűgöző romjai között találhatók további templomok, fórumok, színházak és fürdők, amelyek betekintést engednek a római birodalom fénykorába.

Forrás: The archeologist