Rendkívüli jelenetet szúrtak ki az Egri csillagok filmben, 50 év után lepleződött le a film legnagyobb titka

Egy film, amely nem öregszik – és még mindig tartogat meglepetéseket

Vannak filmek, amelyeket újra és újra megnézünk - Az Egri csillagok pontosan ilyen. A Gárdonyi Géza regényéből készült 1968-as adaptáció az egyik legismertebb magyar történelmi kalandfilm. Sokaknak az iskolai kötelező olvasmány filmes megfelelője, másoknak a gyerekkorukat idéző, háborús-heroikus eposz. És most, fél évszázaddal a bemutató után, egy apró jelenet újra izgalmat vitt ebbe az ikonikus alkotásba.

A történet valójában sokkal többről szól, mint egy vár védelméről. Már az elején érezni lehet, hogy a történelmi film nem siet sehová. Lassú ritmusban tárul elénk Magyarország viharokkal teli, bizonytalanságba hajló korszaka: a 16. század, amikor a mindennapokban egyszerre volt jelen a remény, a félelem, a hősiesség és az árulás. Az első képkockákon látható jelenetekben nem a gyerekek fürdőznek, mint amit Gárdonyi Géza regényében olvashattunk, hanem Szulejmán szultán jelenik meg, akit vezérei épp rossz hírekkel fogadnak: a török had visszavonulásra kényszerült Bécsnél.

Amikor a történelem életre kel – hősök, veszteségek és emberi sorsok a falak mögött

A néző pedig közben belecsöppen Gergely és Vicuska sorsába is – török fogság, szökés, üldözés, hazatérés. A film nem sietteti a fordulatokat, és nem is mindig követi hűen az eredeti regényt, de ettől még erőteljes és következetes marad. 

Az egri vár ostroma, Dobó István híres parancsai, a bástyán harcoló katonák és civilek küzdelme mind-mind emlékezetes és hősies pillanatokkal tűzdélték a magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetét.

Különösen azok a jelenetek, ahol a nők – köztük Éva – fegyvert ragadnak, és egyenrangúként állnak be a védekezők közé. Az egyik legmegrázóbb rész, amikor Miklós diák önmagát áldozza fel, hogy Évát megmentse.

Egy pillanat, ami 50 évig rejtve maradt – és most végre értelmet nyer

De visszatérve arra a bizonyos különös jelenetre: hosszú évtizedekig senki sem figyelt fel rá.

Pedig ott van, benne a történet szövetében, csak épp olyan csendben és röviden, hogy elsőre elsiklik felette a szem. Egy kovácsműhely rövid képsora, ahol egy erős alkatú, szívós férfi épp kalapál. Néhány másodperc csupán – de a restaurált, élesebb változatban újranézve valami feltűnik. Az arcvonások, a mozdulatok ismerősnek hatnak. Nem véletlenül: a kovács szerepében Bujtor István bukkan fel.

A magyar néző számára ez már önmagában érdekes, de az igazi fordulat nem itt keresendő.

Két emlékezetes alakítás – egy film, két sors, egy titokzatos találkozás

Ugyanis Bujtor István ebben a filmben együtt szerepel – még ha nem is ugyanabban a jelenetben – Latinovits Zoltánnal, a féltestvérével, akinek szintén fontos szerepe adatott a történetben. Nem egyszerű statiszta vagy mellékszereplő volt – hanem egy színészóriás, aki talán ekkor még nem sejtette, milyen karriert épít majd magának a következő évtizedekben.

Apró részlet, örök emlék – a háttérszálakból családi történet bontakozik ki

Ez az apró, szinte elrejtett jelenet nem változtat meg semmit a történet egészében – de mégis hozzátesz egy csipetnyi elégedettséget. Egy új réteget, amely az emberi kapcsolatokról szól, a család színészi tehetségéről. És talán ezért is jó újra és újra visszanézni ezt a filmet. Mert mindig felfedezhető valaki, akit korábban nem láttunk – egy Latinovits, egy Bujtor, egy történet a háttérben, amiről eddig nem tudtunk, de most már nem felejtjük el.

Ezért él tovább az Egri csillagok öröksége – egy film, amely habár a kalandok és hősiesség miatt vált halhatatlanná, de időközönként újabb és újabb apró, eldugott jelenetek tárulnak fel az idő haladtával.

A kovács, Bujtor István, ha csak egy pillanatra is, része lett ennek az emlékezetes históriának – ugyanabban az alkotásban, ahol féltestvére, Latinovits Zoltán is játszott.

Az alábbi videóban az Egri Csillagok felújított változatának előzetese összefoglalja a magyar történelem egyik legszebb alkotásának emlékezetes jeleneteit: