A Sziklák szeme film valós történeten alapul, halálbarlangot találtak, ahol a szörnyűségek történtek

Félelmetesebb, mint a fikció: egy barlang, ahol a pokol költözött a föld alá

A horrorfilmek világa gyakran túloz, torzít és a képzelet szülötte – de időnként maga a valóság írja a legfélelmetesebb forgatókönyveket. A Sziklák szeme (The Hills Have Eyes) című, mára kultikus horror-thriller filmről sokáig úgy hittük, csupán egy elborult rendezői vízió – de Skócia partjainál tátong egy barlang, amely szinte ordítja az arra járó turistáknak: ez a rémálom valóban megtörtént.

Dél - Ayrshire partjai között, Girvan és Ballantrae települések között bújik meg egy sötét szájú, szinte megközelíthetetlen barlang, amely csak apály idején fedi fel magát igazán a kíváncsi szemek előtt.

Ez a Sawney Bean-barlang. A legendák szerint itt élt a 16. században Alexander "Sawney" Bean és klánja – több mint negyvenen –, akiknek története a brit kriminalisztika legborzalmasabb fejezetévé vált.

Innentől csak erős idegzetűeknek ajánlott tovább olvasni.

A félelem anatómiája: kannibalizmus, vérfertőzés és 1000 gyilkosság

A történet szerint Bean feleségével, Black Agnes Douglasszel együtt vonult el a társadalomtól, és egy sötét barlangban kezdett új életet – rablással, gyilkossággal, majd… evéssel. Emberhússal.

A gyilkosságokat követően áldozataik húsát eltették, feldarabolták, sózták, savanyították. A maradványok időnként a tengerpartra sodródtak, de a helyiek vadállatokra gyanakodtak.

A pár nyolc fiút és hat lányt nemzett, akik egymás között vállaltak gyermeket – 18 fiú unoka és 14 lány unoka született vérfertőzésből. Ez a zárt, kannibalisztikus közösség 25 évig élte borzalmas életét a barlang mélyén, mígnem egy félresikerült támadás során lebuktak.

Hol található a Sawney Bean-barlang?

A Sawney Bean-barlang Skócia Dél - Ayrshire régiójában, a nyugati partvidéken, Girvan és Ballantrae között található, az A77-es úthoz közel. A barlang kb. 180 méter mély, bejárata apály idején nyílik meg, dagálykor a tenger szinte elzárja a hozzáférést. 

Az elzártság miatt évszázadokig alkalmas lehetett arra, hogy egy teljes család itt rejtőzködjön. A helyszín földrajzilag jól elszigetelt, a sziklás partvonal miatt nehezen megközelíthető, ami még inkább fokozza a hely komor és baljós atmoszféráját.

Végjáték: a király ítélete

A vég kezdete egy sikertelen rablással indult, ahol az egyik áldozat túlélte, és értesítette a hatóságokat. IV. Jakab király személyesen vezette a 400 fős különítményt, amely vérkutyákkal kutatta fel a barlangot.

Amit odabenn találtak, az még a katonákat is megrémítette: emberi testrészek lógtak a falakon, mint szárított sonkák, edényekben testrészek savanyítva, véráztatta rongyok és az áldozatok holmijai – órák, ékszerek, kardok, pénz.

A klánt elfogták, Edinburgh-ba vitték, ahol tárgyalás nélkül kivégezték őket. A férfiakat megcsonkították, testüket darabokra vágták, a nőket és gyermekeket pedig máglyán égették el – mindezt nyilvánosan, hogy az egész ország lássa: ilyen a pokol, ha testet ölt.

A Sziklák szeme és a rettegés után maradt, a való élet megrázó eseményeiről készített filmadaptáció

A történet először 18. századi bűnügyi kiadványokban jelent meg, később a viktoriánus kori ponyvaregények (Penny Dreadful) is újramesélték. Az igazi áttörést azonban 1977 hozta el, amikor Wes Craven, a horror műfajának kultikus rendezője elkészítette The Hills Have Eyes, azaz a Sziklák szeme című filmjét – amelyet, ha csak lazán is, de a hírhedt skót kannibál klán legendája inspirált, és amely ugyan nem egy Disney mese történetét meséli el, mégis elérhető a Disney + kínálatából. 

Míg a film csupán figyelmeztetésként szolgál, addig a barlang szörnyűségei a valóság talaján gyökereznek – még ha ma már egy lélegzetelállító óceánparti sziklaperemen is bújik meg ez a baljós helyszín.

Az alábbi videóban a szeszélyes barlang környékét vették lencsevégre: