Eltűnt részletek kerültek elő az Egri csillagok filmből, brutális jelenetek látszódnak rajta

Eltűnt részletek kerültek elő az Egri csillagok filmből – meglepő képkockák bujkáltak a hagyatékban

Kevesen tudják, hogy a Várkonyi Zoltán-féle Egri csillagok film – amely generációk közös emlékévé vált Magyarországon – valójában második filmes feldolgozása volt Gárdonyi Géza regényének.

Az első adaptáció még 1923-ban készült, a némafilm korszakban, Fejős Pál rendezésében. A film premierjét az egri Uránia moziban tartották, ahol ott ült a szerző, Gárdonyi Géza édesanyja is.

Az évtizedek során a film nyomtalanul eltűnt – egészen mostanáig. A Cecey Évát alakító Jankovszky Mara hagyatékából ugyanis előkerült 120 darab villanásnyi filmkocka, amelyeket az operatőrtől kapott. Ezek olyan töredékek, amelyek a kamera indulásakor vagy leállásakor készültek, emiatt néhány képen fénybeégések is láthatók, de a mozgókép egyes részletei így is megmaradtak.

Kazamaták, várfalak, elveszett kockák – így forgatták az első Egri csillagokat

A forgatás annak idején belügyminiszteri engedéllyel zajlott az ország különböző pontjain: Eger, a Cseszneki vár, a Gellért-hegy, a Budai vár, a Sümegi vár és a Pál-völgyi cseppkőbarlang is szerepet kapott benne. A konstantinápolyi jeleneteket a Tabánban és az állatkertben forgatták.

A lelet különlegessége abban rejlik, hogy eddig ismeretlen részleteket tár fel, miközben a rövid, bemozduló képsorok megelevenítik a korabeli magyar film vizualitását. A mozgóképeken feltűnnek török katonák, egy dobos figura, valamint egy fiatal férfi ismeretlen tárggyal a kezében – talán egy levél vagy egy gyűrű.

A filmkockákat Dénes István karmester és zeneszerző őrizte meg, aki Jankovszky oldalági rokona volt. Ő adta át a leletet a Nemzeti Filmintézetnek, ahol a restaurálási munkát is elvégezték.

Amikor valóban lángolt a vár – így született meg a film legmegrázóbb jelenete

A cikk címében szereplő brutális jelenet azonban nem az 1923-as némafilmből származik, hanem a Várkonyi Zoltán-féle 1968-as verzió forgatásán történt különös eseményhez kötődik. Egy véletlen tűzeset során a díszlet egy része – a vár jobb oldala – valóban leégett. Tűzoltók nehezen tudtak a helyszínre jutni, így a lángok gyorsan terjedtek. Várkonyi Zoltán nem esett pánikba: az égő romok elé küldte Sinkovits Imrét – alias Dobó Istvánt – azzal az utasítással, hogy „csináljon valamit”.

Az operatőr forgott, és Sinkovits a pihenő színészből egy pillanat alatt megrendült, hősi parancsnokká vált. A felvétel improvizált volt, mégis a film egyik legemlékezetesebb pillanata lett.

Két film, két világ – így él tovább Gárdonyi öröksége a vásznon

Ez az eset – amely a Heti Napló riportjából ismert – jól mutatja, mennyire eltérő hangulatot és megközelítést képvisel a két Egri csillagok film: míg az egyik technikailag kísérletező, a másik érzelmi hatásával vált emlékezetessé.

Az 1923-as némafilm ma már csak képkockákban él tovább, de ezek önmagukban is értékes örökséget képviselnek. Remény van rá, hogy egyszer egy teljesebb kópia is előkerül, és újra láthatjuk Gárdonyi Géza hőseinek első mozgóképes életre keltését – fekete-fehér celluloidon, de annál nagyobb erővel.

Ebben a videóban feltárul az 1923-as Egri csillagok-film elveszettnek hitt története: hogyan bukkantak rá a képkockákra, kik szerepeltek benne, és miért nem Egerben forgatták az ostromot: