Kétszer is megnézed, mégis elveszel benne – ez az Oscar-jelölt thriller nem felejt

A rejtély, ami London szívében született – és azóta sem engedi el a nézőket

A 19. századi London gázlámpás utcáin, a viktoriánus kor árnyas sikátoraiban játszódik az a thriller, amely milliók véleménye szerint Christopher Nolan egyik legzseniálisabb alkotásából készült.

A Tökéletes trükk (The Prestige) többet mesél el mint egyszerű bűvésztörténetet – egy gondosan felépített, feszültséggel teli mozaikot terít a nézők asztalára, amelynek minden darabkája újabb titkokkal fűszerezi a thriller-dráma műfajjal átitatott alkotást.

A film már megjelenésekor felkapotttá vált, köszönhetően a lenyűgöző rendezésnek, a mesterien rétegzett cselekményszálnak, és annak a páratlan atmoszférának, amely egyszerre idézi fel a viktoriánus London utcáinak eleganciában fürdő atmoszféráját,  illetve a tudományos áttörések hajnalának sötét mágiáját.

Trükkök, titkok és megszállottság

A történet két bűvész, Robert Angier (Hugh Jackman) és Alfred Borden (Christian Bale) kíméletlen rivalizálására épül. Egykoron kollégák, később ádáz ellenségek lettek – minden fellépés, minden trükk, minden gesztus újabb lépéssel engedi közelebb a nézőt a megszállottság mélyére, a másik bűvész leleplezése felé – ahol már nem a közönség tapsa számít, hanem inkább a tudat, hogy ki bírja tovább cipelni a titkok súlyát.

Ami eredetileg csak színpadi vetélkedésnek indult, az idővel egyre sötétebb, komorabb irányba süllyed. A rivalizálás már rég túllép az illúziók világán, és a tudomány határait feszegetve válik élet-halál kérdésévé.

A történet naplórészleteken, visszaemlékezéseken és tudatos megtévesztéseken keresztül bontakozik ki. A néző pedig úgy érzi, mintha ő maga is egy bűvésztrükk részesévé vált volna – ahol bármikor elveszhet a részletekben, de épp ettől olyan izgalmas.

A film címe – A tökéletes trükk – nem véletlen gondolatokból teljesedett ki. Ez az a mutatvány, ami elsőre lehetetlennek tűnik, mégis megtörténik – a puzzle darabkák a színpadon, illetve a néző fejében is kirakják egymást. Minden varázslat három részből áll: a felvezetésből, az eltűnésből, majd a visszatérésből. És mire a film a végéhez közeledik, ez a szerkezet és a vele járó csavarok egyre mélyebben egyesül a főszereplők sorsával.

Nikola Tesla és a tudományos mágia

A film igazi fordulópontjához érkezik, amikor feltűnik Nikola Tesla (David Bowie), a tudomány határain túl alkotó különc látnok. Colorado Springs-i laboratóriuma inkább egy műhelyre emlékeztet, mint hagyományos kutatóhelyre: Tesla itt olyan gépeken dolgozik, amelyek első pillantásra “lehetetlen” gépezeketnek tűnnek – mégis látszódik, hogy működőképes konstrukciókat alkot.

Kétszeres Oscar jelölés és kritikai visszhang – a visszajelzések bűvkörében

A Tökéletes trükk a 2007-es Oscar-díjátadón két jelölést kapott – a legjobb operatőri munka és a legjobb látványtervezés kategóriájában –, és noha nem nyerte meg az aranyszobrot, szakmai és nézői körökben is gyorsan kultuszfilmmé nőtte ki magát.

Az IMDb-n jelenleg 1.5 millió értékelés alapján 8,5 pontot érdemelt, a Rotten Tomatoes oldalán 76%-os értékelést kapott a kritikusoktól, míg a Metacritics összesítése alapján 66 ponton áll a százból – mindhárom platform szerint kimagasló teljesítményt nyújtott, főleg a bűvész - thriller műfajában.

A nézői vélemények különösen izgalmas képet festenek a filmről.

Az egyik felhasználót többszörösen is lenyűgözte a film:

„Másodszorra is ugyanolyan izgalmas! Már kétszer láttam ezt a filmet – először egy évvel ezelőtt, majd most újra –, és még mindig teljesen lenyűgözött. Az utolsó fél óra fordulatai egyszerűen zseniálisak. Ráadásul második alkalommal még élvezetesebb volt, mert már tudtam, mire figyeljek.”

Egy további néző az alábbiak szerint dícsérte az alkotást:

„A történetmesélés csúcsa! A Tökéletes trükk mestermű. A rendezés kivételes, a színészi játék lenyűgöző, a látványvilág pedig minden tekintetben magával ragadó. Nolan újra bebizonyította, hogy az egyik legígéretesebb rendező.”

Egy harmadik rajongó pedig az alábbiak szerint elemezte a művet:

„Nem könnyű film, még második megtekintés után sem lehet teljesen feldolgozni, mert a vége egészen lehengerlő csavarokat tartogat. Anélkül, hogy spoilereznék, csak annyit mondok: a történet rendkívül érdekes, a színészi játék kiváló, a korabeli díszleteket élvezet nézni, és az egész film viszonylag „tiszta”, így akár a nagyi is nyugodtan megnézheti – nincs benne trágárság vagy szex."

Milyen filmélményekhez mérhető?

Ha valaki vonzódik a többrétegű, mesterien felépített thrillerekhez, biztosan nem fogja csalódás érni “A tökéletes trükk láttán”. Különleges hangulata a Szigorúan bizalmas sötét rejtélyességéhez hasonlít, de az Eredet szerkezeti bonyolultságából illetve a Harcosok klubjából származó váratlan fordulatok és csavarok is vissza-vissza kacsingatnak belőle a filmhez méltó megközelítésből.

Mindez azonban csak kiindulópont: Maga a film nem másolta le az alapkoncepciókat – inkább saját, hipnotikus világot teremtett.

Miért érdemes megnézni?

Mert “A tökéletes trükk” nem gyors fogyasztásra készült. Megdolgoztatja az agyat, felkelti a kíváncsiságot, elültet egy gyanút, majd lassan – de kíméletlenül – leleplezi az igazságot. Egy látványos, elgondolkodtató és érzemileg is erőteljes alkotással találkozhatsz.

Ha szereted a rejtélyek világát, a kimódolt párbeszédeket, az elegáns vizualitás ingereket és a cselekménybeli csavarokat, akkor ezt a filmet kár lenne kihagynod. Tudni akarod, hogyan működik a trükk? Nézd meg. De ahogy a film is figyelmeztet: ne csak figyelj – láss is, higgy!

Az alábbi videóban látható a sikerfilm előzetese: