Egy tervezett műtét előtt ma már annak is utánanézhetünk, hány fertőzést és kórházi járványt jelentettek abból az intézményből, ahová befeküdni készülünk. Az új adatbázisban olyan különbségek látszanak a magyar kórházak között, amelyek mellett nehéz szó nélkül elmenni.
Egy tervezett kórházi kezelés vagy műtét előtt a legtöbb beteg utánanéz az orvosnak, a beavatkozás menetének és a várható felépülési időnek. Mostantól az adott intézmény egyes fertőzési adatai is ellenőrizhetők. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, vagyis az NNGYK új interaktív felületén intézményenként kereshetők az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések bizonyos mutatói. Grafikonokon az is követhető, hogyan változtak az adatok az elmúlt években.
A felület nem kórházi rangsor. Arra azonban alkalmas, hogy megmutassa a feltűnően magas vagy alacsony értékeket, és további kérdéseket vessen fel egy intézmény fertőzésmegelőzési gyakorlatával kapcsolatban.
A magyar kórházak fertőzési adatbázisa egyelőre nem tartalmaz minden kórházi fertőzést és járványügyi adatot
A nyilvános adatközlés több lépcsőben történik. Elsőként az aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézményekben jelentett járványok, a Clostridioides difficile okozta fertőzések, valamint egy 2022-es pontprevalencia-vizsgálat intézményi adatai váltak hozzáférhetővé. Ez azt jelenti, hogy az adatbázis jelenlegi változata még nem ad teljes képet az összes kórházi fertőzésről. A tervek szerint később a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések adataival is kiegészül. A nyilvános felületen intézményi szintű adatok jelennek meg. Az egyes osztályok részletes számaihoz a lakosság nem fér hozzá.
Közel hétezer veszélyes kórházi fertőzést jelentettek egyetlen év alatt a magyar egészségügyi intézményekben
A Clostridioides difficile, röviden C. difficile vagy CDI egy olyan baktérium, amely hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat. Súlyos esetben kiszáradáshoz, életveszélyes vastagbél-károsodáshoz vagy szepszishez is vezethet. A fertőzés kockázata különösen magas lehet a 65 év feletti, legyengült immunrendszerű, kórházban kezelt vagy antibiotikumot szedő embereknél. A baktérium spórái hosszú ideig életképesek maradhatnak a különböző felületeken.
„A barátnőm megmentette az életemet” – borotválkozás után indult a rémálom a 28 éves nőnél
Olvass tovább...
A Direkt36 NNGYK-adatokon alapuló elemzése szerint a magyar kórházak 2025-ben 6772 CDI-fertőzést jelentettek. Ugyanebben az évben 103 egészségügyi ellátással összefüggő járványt regisztráltak, amelyek 595 beteget érintettek.
Az egyes intézmények által jelentett fertőzésszámokat nem szabad önmagukban összehasonlítani. Egy országos központ több beteget, illetve több súlyos és összetett esetet kezelhet, mint egy kisebb városi kórház. A számokat az is befolyásolja, hogy az intézmény milyen gyakran végez mikrobiológiai vizsgálatokat. Az a kórház, amely több mintát vesz és következetesebben keresi a fertőzéseket, több esetet találhat. Az alacsony esetszám ezért nem bizonyítja automatikusan a jobb ellátást, a magas érték pedig önmagában nem bizonyít szakmai mulasztást.
Az összehasonlításnál érdemes figyelni az ápolási napokra vetített mutatókat, a mintavételi aktivitást és az intézmény ellátási szintjét is.
Ezt mutatja meg a magyar kórházak adatbázisában szereplő kockázatkiigazított fertőzési hányados
Az adatbázis egyik összetettebb mutatója a kockázatkiigazított fertőzési hányados, vagyis a SIR. Ez a ténylegesen jelentett CDI-esetek számát veti össze a statisztikai modell alapján várható esetszámmal.
„Elkezdtem azt kérdezgetni magamtól, hogy miért én, és miért éppen most?” – egyetlen sör után jelentkezett az első tünet
Olvass tovább...
Az 1-es érték azt jelenti, hogy a tényleges esetszám megegyezik a modell által várttal. Az 1-nél magasabb érték a vártnál több, az 1-nél alacsonyabb pedig a vártnál kevesebb jelentett fertőzésre utal. Az adat értelmezésénél azonban a bizonytalanságot jelző konfidenciaintervallumot és a mintavételi aktivitást is figyelembe kell venni. Az 1 tehát nem egészségügyi célérték, és nem jelenti azt, hogy az adott fertőzésszám elfogadható vagy elkerülhetetlen.
Ezekre a kórházi fertőzésekkel és a betegbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre érdemes rákérdezni a kezelés előtt
A beteg vagy hozzátartozója megkérdezheti, milyen fertőzésmegelőzési szabályokat alkalmaznak az adott osztályon, hogyan különítik el a fertőzött betegeket, és mely tüneteket kell azonnal jelezni a kezelés alatt vagy a hazatérést követően. Az orvost tájékoztatni kell a korábbi antibiotikum-kezelésekről, a krónikus betegségekről és a rendszeresen szedett gyógyszerekről is. A nagyobb műtétek, a gépi lélegeztetés, valamint a katéterek és más, szervezetbe vezetett eszközök növelhetik bizonyos fertőzések kockázatát.
