Telefonüzenetből tudta meg a 21 éves férfi, hogy rákos – évekig azt hitte, csak az edzéstől fáj a lába

Egy egyetemi hallgató, aki a lábfájdalmát korábban egy edzőtermi sérülésnek tulajdonította, elborzadt, amikor megtudta, hogy rákos - mindezt egy telefonos értesítésből, miközben éppen egy Starbucksban várakozott.

Cian Douglas rendszeresen edzett, és három éven át a kemény „lábnapoknak” tudta be a jelentkező fájdalmakat. A 21 éves fiatalembernél végül szinovimális szarkómát diagnosztizáltak – ez egy ritka lágyrész-daganat, amely egy kromoszómák közötti rendellenes géncseréből alakul ki. A daganat eltávolításához hét műtéten kellett átesnie.

A korábban rendkívül aktív fiatalembernek emiatt újra meg kellett tanulnia járni. A sokkoló diagnózist akkor kapta, amikor édesanyjával, Louise-zal a Starbucksban tartózkodott, és meglátta az értesítést az NHS applikációjában.

Teljes sokk volt

- mondta Cian, majd hozzátette:

Azonnal rengeteg érzés rohant meg: leginkább a gyász, a szomorúság és a félelem.

Cian, aki a Manchesteri Egyetem számítástechnika szakos hallgatója, a diagnózis előtt már három éve (17 éves kora óta) tapasztalt lábfájdalmat.

Nem igazán befolyásolta a mindennapi életemet, de éjszaka gyakran fájdalmasabb volt, és az alvásomat is zavarta, mert nyilalló fájdalom hasított a lábamba.

Csak 2024 júniusában szólaltak meg nála a vészharangok, amikor a Leicestershire-ből származó Cian a fájdalom enyhítésére masszírozni kezdte a jobb lábát, és egy csomót vett észre benne. Meg kellett várnia a szeptembert, amíg visszatért az egyetemre, hogy kivizsgáltassa a körzeti orvosánál (GP).

Cian így emlékszik vissza:

1-es típusú cukorbeteg vagyok, és egy inzulinpumpa van a lábamban. Az egyetemi orvos azt hitte, az okozhatta a csomót. A csomó viszont nem a pumpa közelében volt, így tudtam, hogy nem az a baj. Ráadásul régóta megvolt már a pumpám, és soha nem volt még csomóm tőle.

Beutalták ultrahangra, de mivel két hónapos volt a várólista, az édesanyja a magánegészségügyi biztosításuk segítségével magánúton végeztette el a vizsgálatot. Az ultrahang elváltozást mutatott ki, így Caint visszaküldték az NHS-hez MR-vizsgálatra és biopsziára.

Édesanyám feljött hozzám Manchesterbe, hogy velem lehessen az időponton, ahol megtudom az eredményeket. 10 perccel a megbeszélt időpont előtt még a Starbucksban voltunk, amikor kapzsi egy értesítést a telefonomra, ami tudatta velem, hogy rákos vagyok. Egyáltalán nem volt ideális. Nem gondoltam volna, hogy rák, mert a barátaim és a családom folyamatosan azt mondták, hogy ne aggódjak. Sok komplikációm volt, folyamatosan fertőzéseket kaptam el, így még hat műtétre volt szükség a seb megtisztításához. Fizioterápiára kellett járnom, és újra meg kellett tanulnom járni, ami körülbelül hat hónapig tartott. Ez nagyon nehéz volt, mert lényegében meg kellett tanulnom a többi izmomat használni a járás támogatására, miközben aktívan próbáltam nem használni azt az izmot, amit egy másik helyre, a csípőm környékére helyeztek át. Nagyon furcsa élmény volt.

- magyarázta Cian, majd hozzátette:

Amikor megpróbáltam elmondani a barátaimnak és a családomnak, hogy aggódom, ők csak annyit mondtak, hogy minden rendben lesz. Gondolom, csak segítőkészek akartak lenni és megnyugtatni, de emiatt kicsit rosszul éreztem magam, mert ők sem tudhatták, mi történhet velem.

Cianen a közelmúltban végeztek újabb vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy a rák átterjedt a tüdejére, de az orvosok jelenleg figyelemmel kísérik az állapotát - írja a Mirror.

Az utolsó évemet tapostam az egyetemen, amikor diagnosztizáltak. Nagyon nehéz volt, mert két és fél évet szenteltem rá az életemből, nagyon keményen dolgoztam, és hirtelen amiatt kellett aggódnom, hogy semmi nem marad utána a kezemben.

- fogalmazott a fiatal férfi.