„Épp kávéztam a szomszédommal, amikor észrevettem a szívrohamom jeleit”
A nő teljesen egészséges volt, mégis jelentkeztek nála a szívroham jelei. A hölgy története rámutat arra, hogy nőknél is kiemelten kell kezelni ennek a betegségnek a kockázatát.
A 53 éves Allison Lawson épp a szomszédjával kávézott, amikor először észlelte a szívroham jeleit: fáradtság, majd égető nyomás a mellkasában, ami a bal karjába és az állába sugárzott.
Több mint egy órát késett a mentő, miközben szívrohamban elhunyt a 39 éves édesanya
Olvass tovább...
Bár fitt volt, nem dohányzott, nem volt túlsúlyos, és a családjában sem volt korábban szívbeteg, kiderült, hogy spontán koronária-artéria disszekciója (SCAD) volt. A SCAD a koszorúér berepedése által kiváltott szívroham, amelynek eseteiben ötből négy beteg nő, és gyakran a terhesség alatt vagy után következik be.
Allison esete rávilágít egy fontos változásra: új nemzetközi iránymutatás lépett életbe, amely átsorolta a SCAD-et és a főként nőket érintő szívrohamokat „elsődleges” (primary) kategóriájúvá. Ezzel az NHS (brit nemzeti egészségügyi szolgálat) és a világ más egészségügyi rendszerei ezentúl prioritásként kezelik az ilyen eseteket, biztosítva az azonnali szívultrahangot vagy érfestést a gyors diagnózishoz.
A világ legnagyobb kardiológiai konferenciáján (Európai Kardiológiai Társaság kongresszusa, München) rámutattak, hogy az orvosok körében létező „előítélet” miatt a szívrohamot sokáig elsősorban a férfiak problémájának tekintették. A nők 50%-kal nagyobb valószínűséggel kapnak téves kezdeti diagnózist, ami életveszélyes csúszásokhoz vezet. A SCAD-ben szenvedők többségénél nem találhatók meg a hagyományos kockázati tényezők (magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség). Az Egyesült Királyságban évente mintegy 1500 ilyen eset fordul elő.
„Túl fiatal vagy hozzá” – mondták az orvosok a 25 éves nőnek, majd megkapta a sokkoló diagnózist
Olvass tovább...
Allison szerencséjére a kiérkező mentős felismerte a tüneteket, így a kórházban azonnal angiográfiás vizsgálatot (érfestést) és koronária angioplasztikát (értágító ballon eljárást) végeztek rajta, majd három napot töltött az intenzív osztályon. A fizikai és lelki megrázkódtatás ellenére azóta megtanult motorkerékpárt vezetni, és aktívan segít a sorstársainak.
A Leicesteri Biomedikai Kutatóközpont genetikai összefüggéseket tárt fel a SCAD hátterében, ami megmagyarázza, miért érinthet teljesen egészséges embereket is minden előzmény nélkül. Bár a pontos okok még nem teljesen tisztázottak, az új nemzetközi definíciók elterjedése és az azonnali ellátás prioritása életeket menthet - írja a Mirror.
