Ezzel az egyszerű trükkel vége a poloskainváziónak, végre tuti megoldás érkezett

A közönséges poloska, vagyis a sima-, mezei- és pajzspoloska-fajok a rovarvilág azon tagjai közé tartoznak, amelyek jól alkalmazkodtak az emberi környezethez. Testük pajzs alakú, lapított, általában 1–1,5 centiméter hosszú, színük pedig a barnás-szürkétől a zöldes árnyalatig változik. Legfeltűnőbb tulajdonságuk, hogy ha veszélyben érzik magukat, kellemetlen, szúrós szagot bocsátanak ki, ez egy természetes védekezési mechanizmus, amely a ragadozókat és az embereket is távol tartja. Nem csípnek, nem szívnak vért, táplálékuk elsősorban növényi nedvek, amelyeket gyümölcsfákból, szőlőből, zöldségekből vagy dísznövényekből nyernek ki. Emiatt a mezőgazdaságban inkább kártevőként tartják őket számon, hiszen a termések elszíneződését, torzulását vagy akár pusztulását is okozhatják.

A poloskák leggyakrabban melegebb évszakokban jelennek meg tömegesen, különösen a nyár végén és ősszel, amikor telelőhelyet keresnek.

Ilyenkor gyakran húzódnak be házakba, padlásokra, ablakrésekbe, redőnydobozokba, ahol biztonságos, száraz és viszonylag meleg környezetet találnak. Bár az emberre nem veszélyesek, jelenlétük bosszantó lehet: a falakon, ablakokon vagy mennyezeten mászkálnak, néha zümmögve repülnek és ha megzavarjuk vagy elpusztítjuk őket, erős szagot árasztanak. Sok országban, különösen Európában és Észak-Amerikában, az utóbbi években elszaporodtak, részben a globális kereskedelem és az enyhébb telek miatt. A lakásokban nem szaporodnak, de ha egyesével eltávolítjuk őket, gyakran újabbak jelennek meg a külső környezetből, ezért a védekezés inkább a bejutás megakadályozására irányul, nem pedig a belső irtásra.

A poloska elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, de nincs könnyű dolgunk a kártevő irtással.

Az ablakok, ajtók, szellőzők és falrepedések tömítése megakadályozza, hogy a rovarok bejussanak a házba. A külső világítás visszafogása is segíthet, mivel a poloskákat vonzza a fény és a meleg. Amennyiben mégis bekerülnek, a legkíméletesebb megoldás a porszívózás vagy kézi összegyűjtés, azonban kerülni kell az összenyomásukat, mert ekkor szabadul fel az erős szagú váladék. Egyes háztartási praktikák, mint az ecetes-vizes oldattal való permetezés vagy az illóolajok (például menta, eukaliptusz) használata, távol tarthatják őket, de csak ideiglenes hatásúak. Tartós eredményt a fizikai lezárás és szigetelések karbantartása adhat. Mivel ezek a rovarok hidegtűrők és kitartóak, teljes mentesítés ritkán lehetséges, viszont a rendszeres takarítás és a lakókörnyezet rendben tartása jelentősen csökkenti a számukat és a bosszúságot, amit okoznak.

Ebben a videóban elárulják, hogyan lehet ellenük a leghatékonyabban védekezni, ez egy valóban működő házi praktika: