Ez történik a testeddel ha túl sok fehérjét eszel, döbbenetes az átváltozás

A közösségi média és az élelmiszeripar az elmúlt években valóságos fehérje-őrületet indított el. Mindenhol azt halljuk, hogy együnk több fehérjét, vegyünk fehérjeporokat és válasszuk a magas proteintartalmú termékeket. De vajon tényleg szükségünk van erre a rengeteg extra fehérjére? Egy táplálkozási szakértő most lerántotta a leplet a brutális igazságról és elárulta, mi történik a testeddel, ha túlzásba viszed a fehérjefogyasztást. A döbbenetes átváltozás sokakat elgondolkodtathat.

A nagy fehérje-mítosz - tényleg többre van szükségünk?

A fehérje valóban elengedhetetlen a szervezetünk számára: részt vesz az izomszövetek, enzimek és hormonok képzésében és fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében is.

A hivatalos ajánlások szerint egy átlagos felnőtt nőnek körülbelül 53 gramm, egy férfinak pedig 76 gramm fehérjére van szüksége naponta. A legtöbb ember ezt a mennyiséget a normál táplálkozással bőven fedezi.

A testépítők és az aktívan sportolók számára valóban hasznos lehet a megnövelt, testsúlykilogrammonként akár 1,6 grammos fehérjebevitel, de a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy efelett már semmilyen további izomnövekedést nem lehet elérni. A legtöbb ember számára pedig a túlzott fehérjefogyasztás nemhogy haszontalan, de egyenesen káros is lehet.

A döbbenetes átváltozás: mi történik a felesleggel?

Sokan azt hiszik, hogy a felesleges fehérje egyszerűen kiürül a szervezetből, de ez egy hatalmas tévedés. A tested a fehérjét energiaforrásként is használja, így ha többet viszel be a kelleténél, az extra energiát a szervezet zsírszövetként fogja elraktározni. Vagyis a "több fehérje" diéta könnyen súlygyarapodáshoz vezethet.

De ez még nem minden. A túlzott fehérjebevitel megterheli a veséket, ami krónikus vesebetegségben szenvedőknél különösen veszélyes lehet. Létezik egy "fehérjemérgezésnek" nevezett állapot is, ami akkor alakul ki, ha valaki szinte csak fehérjét eszik, de nem visz be elegendő zsírt és szénhidrátot. Ez a jelenség "nyúl-éhezésként" is ismert, utalva azokra a felfedezőkre, akik a rendkívül sovány nyúlhúson élve súlyosan megbetegedtek.

A szakértő szerint nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít. A túlzott állati fehérje fogyasztása növelheti a rák és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, míg a növényi fehérjeforrások (bab, lencse, teljes kiőrlésű gabonák) fogyasztása csökkenti ezeket a rizikófaktorokat. A kulcs tehát nem a mértéktelen fehérjefogyasztásban, hanem a kiegyensúlyozott, változatos étrendben rejlik.