Ez a legfurább magyar emeletes ház, megtiltották a beköltözést a legfelsőbb emeletekre, ehhez különleges engedély kellett

Minden nagyvárosban vannak olyan ikonikus épületek, amelyeket az összes helyi lakos jól ismer és igazodási pontként használ. Debrecenben ilyen a 22 szintes toronyház a Petőfi téren, a vasútállomás mellett, amely egyfajta ellenpontként magasodik a Piac utca (vagyis a hajdú-bihari megyeszékhely főutcája) másik végén álló Nagytemplommal szemben.

A magasház földszintjén irodák és üzletek találhatók, az emeleti részeken pedig összesen 209 lakás. Eredetileg nagyjából 800 lakóval, vagyis egy kisebb falunak megfelelő népességgel. A hivatalos adatok szerint ez Magyarország második legmagasabb lakóháza, csak a szolnoki toronyház múlja felül ezen a téren.

Az efféle „gigapanelek” ötlete a hatvanas-hetvenes évekből származik, bár leginkább Budapesten emeltek toronyházakat a városképileg hangsúlyos helyeken. A debreceni „szörnyeteget” 1973-ban vehették át a lakók, akik zömmel egy, illetve másfél szobás lakásokban élhettek.

Mivel szinte önálló település, a magasház állandó portaszolgálattal van ellátva, és a hatalmas dimenziói miatt négy lift is működik benne. Egy ideje már a turisztikai célú felhasználása is tervben van, de a panorámakávézó (ahová panorámalift vinne fel) ötlete egyelőre megmaradt az elképzelés szintjén.

A rendszerváltás előtt a toronyház némi problémát is okozott az illetékeseknek. Ez – meglepő módon – a város szélén elhelyezkedő repülőtérrel állt kapcsolatban, ahol 1990-ig szovjet csapatok állomásoztak. Nem volt ritka látvány, hogy a Mikepércs felől Debrecenbe érkezők feje fölött szinte méterekre húztak el a leszálló harci gépek.

A 79 méter magas monstrum légvonalban nincs olyan messze a repülőtértől, márpedig ez biztonsági kérdéseket vetett fel. A helyi legenda szerint a toronyház legfelső emeletein a rendszerváltás előtt csakis „megbízható elvtársak” lakhattak, vagyis olyanok, akiknél nem merült fel, hogy esetleg kémkedni akarnak, és kifigyelni a reptéren végzett mozgásokat.

A többi lakó között sorsolással döntötték el, hogy ki melyik lakáshoz juthat hozzá, az önkormányzat szerepét betöltő tanács ilyen demokratikus eszközzel döntött a kérdésben. Jelenleg a magasházban élők száma legfeljebb 650-re tehető.

Ilyen a panoráma a magasház tetejéről: