Brutális, hogyan háltak együtt a középkori oroszok

A középkor sok tekintetben komoly visszalépést jelentett az ókorhoz képest, a történelem nem mindig halad egyenes vonalban előre. Az egyiptomi nők például válás esetén nemcsak a saját vagyonukra tarthattak igényt a fáraók birodalmában, de a férjjel közösen szerzett javak nagy részére is. Ehhez képest a középkor elnyomást, kizsákmányolást, lealacsonyítást hozott több területen is a gyengébbik nem számára.

Mi, magyarok viszonylag keveset tudunk a Kijevi Rusz (Kijevi Nagyfejedelemség) történelméről, pedig az a 9. századtól jelentős államalakulatként létezett a szomszédságunkban. A fővárosa néhány évtizedig Novgorod volt, és csak 882-ben vette át tőle ezt a szerepet Kijev, a mai ukrán főváros.

A 12. században élt Novgorodi Kiriket a legtöbbször az első orosz matematikusnak nevezik, de ő írta azt a hitéleti kérdezz-feleleket is, amelyben a jó keresztények illő viselkedésével foglalkozott – köztük azzal, mit tehet a férfi és a nő az ágyban.

Erről ráadásul olyan nyíltsággal beszélt, hogy műve modernebb kiadásaiban az illetlen részeket inkább kipontozták – olvasható az oroszvalosag.hu oldalon. A ruszok „bestialitása” már a középkorban is köztudott volt, a bagdadi utazó Ibn Fadlan például „Allah legmocskosabb állatainak” nevezte őket.

Ezt azzal érdemelték ki, hogy koszos vízben mosakodtak, illetve – és alighanem ez lehetett a nagyobb bűnük – nem átallottak nyilvánosan közösülni a rabszolgalányaikkal. Nem jelentett kivételt a papság sem, amint azt Novgorodi Kirik részletesen ecsetelte.

Mivel a pravoszlávia bizonyos feltételekkel megengedi az egyházi emberek házasságát, így természetesen erről a kérdésről is beszélni kellett. Amire aztán meglepő válaszok születtek: ha egy pap együtt hált a feleségével, csak azután érinthette meg az ikont, hogy deréktól lefelé megmosakodott.

Olyan kényes dolgokra is kitértek, mint az anális behatolás. Ha egy pap ilyesmivel kívánta színesíteni a szerelmi életét, tulajdonképpen megtehette – feltéve, ha nem beszélt róla senkinek. Ha ugyanis fény derült rá, akkor ideiglenesen eltiltották a szolgálattól.

A 10-11. század fordulóján uralkodó I. (Szent) Vlagyimir kijevi nagyfejedelemről is köztudott volt, hogy nem az önmegtartóztatása miatt érdemelte ki a „szent” jelzőt. A krónikások azzal próbálták mentegetni hatalmas étvágyát, hogy a bibliai Salamon királynak is 700 felesége és 300 ágyasa volt.

Vlagyimirnak ezt is sikerült túlszárnyalnia, a feljegyzések szerint 300 szeretője volt Belgorodban, ugyanennyi Vishhorodban és 200 Berestovéban, de még ez sem bizonyult elégnek számára. Férjes asszonyokat és fiatal hajadonokat cipeltetett maga elé, hogy a kedvüket töltse velük.

A nagyfejedelem apja 977-ben ejtett foglyul egy Julija nevű görög apácát Bulgáriában, aki Vlagyimir bátyjának, a trónörökös Jaropolknak lett a felesége. Vlagyimir norvég zsoldosok segítségével ragadta el testvérétől a hatalmat, sőt fivérét meg is ölette. Görög feleségét teherbe, tőle született meg fia és egyben utóda, Szvjatopolk.

Látványos videó a Kijevi Rusz történetéről: