Frász a nappaliban – Bemászhat a magyar családok otthonába ez a mérges pók

Bár Magyarországon a halálos állati támadások száma rendkívül alacsony, ez nem jelenti azt, hogy ne találkozhatnánk veszélyes élőlényekkel. Más kontinensekkel ellentétben – mint például Ausztrália vagy Afrika, ahol hetente fordul elő halálos kígyómarás vagy pókcsípés – hazánkban ezek az esetek ritkák. Mégis, a természet veszélyeit a Kárpát-medencében sem szabad lebecsülni. Olyan állatok élnek közöttünk, amelyek csípése, marása fájdalmat, kellemetlenséget, sőt akár komoly egészségügyi problémát is okozhat.

A méh például az egyik legismertebb mérget hordozó rovar. Bár a hím házi méhek ártalmatlanok, a nőstények a potrohuk végén lévő fullánkkal akár 0,1 mg méreganyagot fecskendezhetnek a bőrünkbe. Ez allergiás reakció esetén akár halálos is lehet, különösen, ha valakit egy egész méhraj támad meg. Már 40 csípés is életveszélyes tüneteket válthat ki.

Magyarországon mérges kígyók is élnek

A rákosi és a keresztes vipera a két legveszélyesebb faj, melyek marása nemcsak fájdalmat, hanem gyulladást, szédülést, szapora pulzust, hányást, sőt, ritkán légzésbénulást is okozhat. Bár a kígyók nem agresszívak, ha fenyegetve érzik magukat, támadhatnak. Érdemes tudni, hogy a marások csupán 1%-a végződik halállal, és sok esetben csak enyhe tünetek jelentkeznek.

A mérges dajkapók az ajtón is besétál

Hazánkban a mérges dajkapók is víg éldegél, a legfeljebb másfél centiméteres méretével könnyen elbújik a levelek és a fű közt. Leginkább kaszálatlan réteken, vízpartokon és lápréteken fordul elő, a hímek vándorlásuk során, miközben nőstényeket keresnek, akár lakásokba is bemászhatnak. 

A dajkapók nem támad ok nélkül: először fenyegetően emeli lábait, majd harap. Marása helyi fájdalmat, duzzanatot és ritkán lázat okozhat, de a tünetek néhány nap alatt elmúlnak.

A mérges dajkapók a nap nagy részében alszik és csak éjszaka merészkedik elő, hogy vadászni induljon. A szaporodási ösztönük igen erős, még úgyis, hogy a hímek a párzás után elpusztulnak. A nőstény is odaadóan dajkálja az utódokat - ahogy a neve is mutatja -, olyannyira, hogy táplálkozni sem marad ideje, ezért idővel ő maga is elpusztul. A következő nemzedék még ősszel kikel, áttelelnek és tavasszal kirajzanak. Így néz ki:

Veszélyes béka él a hegyeinkben

A sárgahasú unka, egy kis méretű kétéltű, szintén mérgező anyagot termel, amely az emberi szemmel vagy nyálkahártyával érintkezve azonnali, maró hatású reakciót válthat ki. Magyarországon főként a Bükkben, a Mátrában és a Zempléni-hegységben találkozhatunk vele. Ha veszélyben érzi magát, hátára fordul és élénksárga, mérgező váladékot kiválasztó mirigyeivel próbálja elriasztani a ragadozókat.