Teljesen eltűnt ez a magyar étel a boltokból, Szegeden készítették: sokan visszasírják

Régen minden jobb volt, ahogy a mondás is tartja, miért lennének ez alól éppen az ételek kivételek. Generációk egész sorában élnek élénken a régi korok termékei, amikor még nem ismerték a dubai csokoládét, a mandulatejet, az avokádót, vagy a granolát. A boltokban kicsi, szűkös kínálat volt és azt sem tudta mindenki megvenni, ezért kifejezetten nagy durranásnak számított, amikor egy cég széles rétegek által elérhető élelmiszert dobott a piacra. A Tó-retro Blog az egyik ilyen re a KGST gasztronómia állócsillagaként hivatkozik, nem véletlenül: amikor a Facebookon felbukkan egy kép erről az ipari csodáról, akkor megered az emberek nyelve és mindenki elmeséli, milyen emléke is kapcsolódik ehhez a finomsághoz.

A szocializmus ízének is nevezik, annyira jellegzetes.

1982 januárjában nagy átalakulás ment végre a magyar iparba. Korábbi gyárak és együttműködések oszlottak fel, majd alakutak újra más formában, így született meg a Szegedi Konzervgyár is. A gyár akkor elavult volt, így megpróbáltak változtatni és befektetőket szerezni, a pontosan kidolgozott akciótervnek köszönhetően pedig néhány év alatt az egyik legsikeresebb gyárrá nőtték ki magukat. A terv acélos részét képezte a húsipari termékek gyártása, ezzel lekörözve a külföldi konkurenciát.

A megoldást a tubusos krémek készítésében látták, ezek addig nem léteztek, így született meg például az Útitárskrém elnevezésű csoda, ami egyeseknek rettenet, másoknak pedig a gyermekkor legfinomabb íze:

A magyar gyártmányból májkrém és kolbászkrém is készült.

A terméket egy megállapodás miatt tudták piacra dobni: egyezséget kötöttek a Szegedi Szalámigyár és Húskombináttal, akik a szalámigyártáshoz fel nem használt adagokat odaadták a konzervgyárnak, akik ezeket feldolgozták. A gyártás nem volt zökkenőmentes, de az ötlet korszakalkotó volt. A tubusos verzió gyártása olcsóbb volt, mint a fémdoboz, kisebb helyen több termék fért el benne, ráadásul felszolgálni is könnyebb volt.

A gyár a dolgozók véleményét is meghallgatta: egy főzőverseny keretein belül a két nyertes receptúra robbant be a boltokba: ez volt az Útitárskrém és a Májaskrém. A találmány óriási siker lett, csaknem 2 millió darabot adtak el belőle, és 880 millió forintot kerestek, ez a szám pedig évről évre nőtt és a termékkínálat is szélesedett.

A kommentelőket megosztja az Útitárskrém, amit eredetileg kempingezéshez találtak ki: van, aki ránézni sem bírt a benne található alapanyagok, darálékok és belsőségek miatt, míg megint mások üresen, dobozból kiszopogatva képesek voltak egy ültő helyben akár többet is elfogyasztani.

A termék aztán szépen lassan eltűnt a boltokból és más, újabb, modernebb ízek váltották fel a régi jól ismert receptúrát. Sokan visszasírják, ha te is így vagy ezzel, akkor ez a recept a barátod lesz: ízre pont olyan, mint az eredeti és nagyon könnyű elkészíteni: