Kegyetlen ragadozó csontvázát találták meg a Balatonnál római kori temetkezés feltárása közben, hazánkra figyel a nemzetközi régészközösség
Olvass tovább...
Az étkezés megkezdése után nagyjából 20 perccel az agyunk fontos jelzéseket kap a véráramon keresztül.
Amikor igazán éhesen, korgó gyomorral ülünk le vacsorázni és szinte behabzsoljuk az ételt, kicsivvel több mint negyed órával az étkezés után kellemetlen teltségérzetet tapasztalhatunk. Ennek az az oka, hogy bár a gyomrunk már tele volt, tovább ettünk, a szervezetünknek ugyanis nagyjából húsz percre van szüksége ahhoz, hogy jeleket küldjön az agynak a jóllakottságról.
„Az étkezés elkezdése és a jóllakottság érzése közötti késés pontos időtartama több tényezőtől függ, beleértve az elfogyasztott étel típusát és az étkezési szokásainkat”
– mondja Dr. Nina Nandy amerikai gasztroenterológus. Ennek az az oka, hogy az agyunk több különböző mechanizmusra támaszkodik annak meghatározására, hogy eleget ettünk-e.
Olvass tovább...
Éhség- és teltségérzetünket nagyrészt hormonok szabályozzák, különösen a ghrelin, az emésztőszervek által termelt étvágygerjesztő hormon, és a leptin, a test fehér zsírsejtjei által kibocsátott étvágycsökkentő hormon. További hormonokról, mint például a bélből származó PYY és GLP-1, valamint a hasnyálmirigyből származó inzulinról szintén kimutatták, hogy növelik az étkezés utáni teltségérzetet.
Agyunk figyelembe veszi azt is, ha a gyomor megfeszül, de az ízlelőbimbóktól és a szaglóreceptoroktól érkező jeleket is figyeli. A gyomor-bél traktusból érkező elektromos jelek villámgyorsan haladnak az idegek mentén és szinte azonnal elérik az agyat. A hormonok viszont a véráramon keresztül haladnak, ezért kell nagyjából 20 percnek eltelnie, hogy azt érezzük, eleget ettünk.
A legfrissebb kutatások szerint a magas rosttartalmú élelmiszerek, mint például a gyümölcsök, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák tartósabbá teszik a jóllakottság érzését, míg az alacsony rosttartalmú, feldolgozott élelmiszerek késleltetik a teltségérzetet.
A lassú evést másnéven tudatos étkezésnek is nevezik a dietetikusok, ilyenkor több időt hagyunk a szervezetünknek arra, hogy jelezze, jóllakott. Az Appetite folyóiratban megjelent 2018-as metaanalízis szerint az étel alapos megrágása is növelheti a jóllakottság érzését azáltal, hogy fokozza az agyba irányuló szenzoros visszacsatolást.
Mindezeket felmérve a gyógyszergyártók a közelmúltban több olyan terméket dobtak a piacra (pl. Ozempic), amely képes tartósan csökkenteni az éhségérzetet, ezért segít a diabétesszel küzdőknek az előírt diéta megtartásában. Ugyanakkor minden eddigi módszernél hatékonyabban támogatja a fogyókúrát is.
Olvass tovább...
Forrás: Live Science