„Nem ma, halál” - Rémisztő balesetet szenvedett Steiner Kristóf, a kamera mindent vett

Steiner Kristófot a legtöbben minden bizonnyal a VIVA tévén ismerték meg, ahol 2002-től kezdve műsorvezető volt, és hamar nagyon népszerű lett. Az évek alatt újságíróként és íróként is tevékenykedett, jelenleg is hatalmas rajongótáborral rendelkezik. A Görögországban élő híresség most nagyon megrémisztette a követőit, ugyanis elárulta, hogy autóbalesetet szenvedett, ráadásul az egészet felvette a kamera – szerencsére senki sem sérült meg.

Nem ma, halál.

Múlt hétvégén már majdnem hazaértünk a kis falunkba. Az autóban: Nimi és én, apukám, a nagynéném és Nimi anyukája.

„Milyen gyönyörű az ég!” – mondtam, mire Papa elővette a telefonját, hogy levideózza a naplementét.

Ám valami sokkal fontosabbat rögzített: azt a pillanatot, amikor megúsztunk egy szörnyű balesetet.

Egy autó tartott felénk, pontosan az út közepén; a sofőr meg sem moccant.

Az autónk végül a bokrok között kötött ki – az ágak pedig valahogyan tökéletesen megtartották. Egy apró sérülés, semmi több.

Ha szombat este fél kilenckor hívjuk a biztosítót, ott kellett volna maradnunk reggelig.

Így hát felhívtam Makist. Ő viszi a helyi tavernát, a nagybátyja, Pavlos pedig tulajdonképpen szuperhős, méghozzá szuperhőshöz illő járgánnyal: egy darus teherautóval.

És – ahogy az a szuperhősöknél lenni szokott – elválaszthatatlan segítővel az oldalán: a fiával, akit szintén Makisnak hívnak.

„Megalo problema?” – kérdeztük. Nagy a baj? Pavlos elmosolyodott. „Ola kala.” Minden rendben.

Húsz perccel később a Jeepünket – amelyet Colának hívnak – úgy emelték ki a bokrok közül, mint egy táncoló marionettbábut.

Megkérdeztem a másik sofőrt, miért az út közepén haladt.

„Ti voltatok az út közepén” – felelte.

„Ha ez igaz lenne, nem én lennék a bokrok között” – mondtam.

Nem akarta kifizetni a mentés költségeinek felét, és azt javasolta, hívjunk rendőrt.

Ám a rendőrőrs messze volt, és mivel az autót már kiszabadították, mi csak haza akartunk menni, és megenni a rós hásánái ünnepi vacsora maradékát. Nem pedig hónapokat tölteni papírmunkával.

„Mindenki a saját karmáját teremti meg” – mondtam neki, aztán hazahajtottunk.

Cola átment a biztonsági ellenőrzésen. Mi pedig az emberségpróbán is. Senki sem sérült meg.

Bár lelkileg talán egy kicsit igen. Egyikünk sem aludt jól. És talán ez volt a legfurcsább az egészben: másnap reggel felébredni, és látni, hogy minden egyszerűen... megy tovább.

Továbbra is hiszek abban, hogy az emberek jók. Amikor valami megingatja ezt a hitet, csábító azt mondani: ha én magam nem láttam valakiben a jóságot, akkor számomra az illető nem is létezik.

Ám ez csak önámítás lenne. Hiszen léteznek.

Így hát megyek tovább. Azzal a tudattal, hogy bár mindannyian különbözünk, végső soron ugyanarra vágyunk.

Békére és biztonságra.

Az ég kék. A tenger hullámzik.

Itt volt a szeretet. Itt van a szeretet. Mindig itt is lesz.

Ámen

– írta Steiner Kristóf a közösségi oldalán, ahol rengetegen üzenték neki, hogy örülnek, hogy nem lett semmi baja, és vigyázzon magára.

Itt lehet megtekinteni a balesetről készült felvételt:

Itt pedig megnézhetünk egy érdekes beszélgetést Steiner Kristóffal:

Ez a cikk is érdekelhet: