
Új szabályt hoztak az Exatlonban, az egyik kedvenc máris összeomlott
Olvass tovább...


Nevetségesen kevés pénzből gazdálkodhat, ez alapélelmiszerekre is alig elég.
Koncz Zsuzsa magyar könnyűzene rendszerváltás előtti történetének egyik legmeghatározóbb alakja. A szocializmus évtizedeiben generációk nőttek fel dalain, miközben a művésznő a korszak egyik legismertebb hangjává vált.
Olyan ikonikus slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Valahol egy lány, a Ha én rózsa volnék vagy a Kertész leszek, amelyek máig a hazai zenei kultúra alapkövei közé tartoznak.
Pályafutása során számos díjat és elismerést kapott, koncertjei telt házzal futottak, a közönség szeretete évtizedeken át töretlen maradt.
Jelenlegi helyzete viszont már nemcsak a sikerről szól, hanem arról is, hogy a hosszú és eredményes művészi pálya nem feltétlenül jár együtt anyagi biztonsággal - a reflektorfény mögött ugyanis egy egészen más valóság rajzolódik ki.

Olvass tovább...
A Neshama TV-n futó Én és a pénz című podcastban a legendás énekesnő őszintén beszélt anyagi helyzetéről. A műsorvezető kérdésére reagálva, miszerint meghaladja-e a nyugdíja a havi 100 ezer forintot, határozott választ adott:
„Á, dehogy!”
Ezután azt is hozzátette, hogy ekkora összegből egyszerűen nem lehet megélni.
Szavai különösen annak fényében meglepőek, hogy pályatársak, köztük Nagy Feró is többször panaszkodtak már alacsony nyugdíjuk miatt. Koncz Zsuzsa azonban nemcsak megerősítette ezt a problémát, hanem saját példáján keresztül is rávilágított, hogy a több évtizedes, díjakkal elismert művészi munka sem garantál biztos anyagi hátteret időskorban.

Olvass tovább...
A beszélgetés nem állt meg a számoknál. Koncz Zsuzsa arról is beszélt, mit kezdene egy nagyobb összeggel, például egy lottónyereménnyel. Elmondása szerint alapítványt hozna létre, amely az egészségügyet és az oktatást támogatná.
Úgy véli, egy ország jövője egyértelműen a képzés színvonalán múlik, ezért ezt tartja az egyik legfontosabb területnek.
„Mindenesetre a lottónyereményből kiegészíteném a nyugdíjamat”
- jegyezte meg, félig komolyan, mégis sokatmondóan.