Megszólalt az MNB a húszezres bankjegyek sorsáról, kiderült, valóban eltűnhet-e a legnagyobb magyar címlet

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a jegybank már elemezte a legnagyobb magyar bankjegy esetleges lecserélésének következményeit. Bár hivatalos kormányzati kérés egyelőre nem érkezett a húszezres kivonására, az MNB friss döntése és a következő hónapok inflációs kilátásai így is fontos irányt mutatnak a lakosság számára.
Mi lesz a húszezer forintos bankjegyek sorsa?
A jegybanki sajtótájékoztatón komoly figyelmet kapott a kérdés, hogy lecserélhetik-e a forgalomban lévő húszezer forintos bankjegyeket. A felvetés nem a véletlen műve: a nagy címletű készpénz szerepe egyre gyakrabban kerül elő a korrupciós ügyek és a feketegazdaság visszaszorítása kapcsán. A hazai húszezres és az 500 eurós bankjegy között sokan vonnak párhuzamot, mivel mindkettő elég nagy értéket képvisel ahhoz, hogy illegális ügyletek során előszeretettel használják őket.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a fizetőeszközök cseréje alapvetően folyamatos jegybanki feladat, hiszen az elhasználódott, sérült bankjegyeket rendszeresen ki kell vonni a forgalomból. Elárulta ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti Bank már korábban megvizsgálta, milyen hatásokkal járna a nagy címletű bankjegyek esetleges lecserélése, és erről még a nyár folyamán levelet is küldött a Pénzügyminisztériumnak. A jegybankelnök azonban tiszta vizet öntött a pohárba: a kormány eddig nem kereste meg az intézményt ilyen kezdeményezéssel, így jelenleg nincs napirenden a húszezres kivonása.
A nagy címletek körüli vita egyébként nemzetközi szinten sem új keletű. Az Európai Központi Bank még 2019-ben szüntette meg az 500 eurós bankjegy kibocsátását, kifejezetten azzal a céllal, hogy megnehezítse a pénzmosást, az adóelkerülést és a nagyobb összegű kenőpénzek észrevétlen mozgatását. Bár a magyar húszezer forintos euróban számolva jóval kisebb értéket képvisel, idehaza mégis ez a legmagasabb címlet, így a készpénzes forgalomban betöltött szerepe kulcsfontosságú.

Elképesztő, mennyit ér ma egy régi papír 200 forintos - Mutatjuk, meddig válthatod be a régi bankjegyeket
Olvass tovább...
Óvatos maradt a jegybank, nem nyúltak az alapkamathoz
A bankjegyek jövője mellett a legfontosabb bejelentés természetesen a kamatdöntés volt. A Monetáris Tanács úgy határozott, hogy nem változtat az irányadó rátán, így az alapkamat továbbra is 5,50 százalékon marad. Ezzel párhuzamosan az egynapos betéti kamat 4,50, az egynapos hitelkamat pedig 6,50 százalék maradt. A döntés érdekessége, hogy az ülésen a kamatcsökkentés lehetősége is terítékre került, a két javaslat közül azonban a testület többsége az óvatosabb utat választotta. A nyári három vágás után ez már a harmadik egymást követő alkalom, amikor nem mozdult a ráta.
A jegybankelnök szerint a hazai kockázati megítélés javult, a pénzpiaci hozamok pedig stabilak maradtak, amit a 2027-es költségvetési terv kedvező piaci fogadtatása is támogatott. A nemzetközi környezet viszont továbbra is kiszámíthatatlan: a magas és ingadozó energiaárak, a geopolitikai feszültségek, valamint az amerikai és európai inflációs kockázatok szűkítik a mozgásteret. A piacok az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank (Fed) részéről is kamatemeléseket áraznak, és a régióban sem egységes a kép – míg a cseh jegybank novemberben emelt, a lengyel és a román kollégák kivárnak.

Itt az új fizetőeszköz? Kiakadtak a magyarok, brutális szimbólumok szerepelnek rajta
Olvass tovább...
Újra gyorsulhat a drágulás a következő hónapokban
Októberben a hazai infláció 2 százalékra, a maginfláció pedig 2,1 százalékra kúszott fel, ami megfelelt a jegybanki várakozásoknak. Varga Mihály ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban ismét felpöröghet a pénzromlás üteme.
Az árakat több tényező is felfelé nyomhatja a közeljövőben. A jegybank külön kiemelte az üzemanyagárak emelkedését, de több kormányzati lépés is drágulást generálhat:
-
az árréskorlátozások kivezetése,
-
a dohánytermékek és az égetett szeszek jövedéki adójának emelése,
-
a kiskereskedelmi különadó és a népegészségügyi termékadó növelése,
-
valamint a pénzügyi tranzakciós illeték módosítása.
A költségvetési kiadások visszafogása ugyan tompíthatja ezt a hatást, de a pontos képet majd a decemberi Inflációs jelentés mutatja meg – ekkor derülhet ki az is, hogy nyílik-e újra tér a kamatcsökkentés előtt.

Ennyit drágultak 1 év alatt a gyümölcsök Magyarországon, döbbenetes különbségek vannak
Olvass tovább...
Erősebb forint és másfél százalékos gazdasági bővülés
A gazdasági teljesítményről szóló friss adatok szerint 2026 harmadik negyedévében éves alapon 1,5 százalékkal bővült a magyar GDP. A növekedést elsősorban az ipar és a szolgáltatások húzták, miközben a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye visszafogta az eredményt. Szeptemberben az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is emelkedni tudott.
A forint szempontjából is kedvező képet festett a jegybankelnök: a hazai fizetőeszköz továbbra is érdemben erősebb az év eleji szinteknél, az árfolyam-ingadozás pedig az elmúlt hetekben érezhetően csillapodott. A jegybank ráadásul kedvező hangvételű egyeztetéseket folytatott a hitelminősítőkkel, amelyeknek következő felülvizsgálatai november végén és december elején érkeznek - írja az Agroinform.
