Kiderült: ekkora nyugdíjemelés várható jövőre - 2,2 millió embert érint a döntés

A magyar nyugdíjasok helyzete és a nyugdíjrendszer jövője mindig is kiemelt téma. A legfrissebb költségvetési javaslat közzétételével most pontosabb kép körvonalazódik arról, milyen pénzügyi keretekre és új támogatásokra számíthatnak az érintettek a következő időszakban. A tervezet a konkrét emelések mellett ráadásul képet ad azokról a gazdasági kihívásokról is, amelyek a döntések mozgásterét meghatározzák.

A Parlament honlapjára feltett költségvetési tervezetből kiderül, hogy a kormány az előzetes ígéretekhez híven a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését célozza meg. Mivel a jövő évi költségvetés tervezése során 3 százalékos inflációval kalkulálnak, az általános nyugdíjemelés várható mértéke is pontosan 3 százalék lesz. Ezzel a lépéssel párhuzamosan elindul egy átfogóbb intézkedéssorozat első lépcsője is, amely a számítások szerint mintegy 2,2 millió nyugdíjas számára nyújt majd további érdemi támogatást.

A Parlamentnek benyújtott dokumentum egyik legmarkánsabb eleme a legalacsonyabb juttatásban részesülők felzárkóztatása. A tervezet értelmében 2027. január 1-jétől a legkisebb nyugellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint az időskorúak járadéka a korábbi havi 28 500 forintról több mint a négyszeresére, 120 000 forintra emelkedik, ami összességében mintegy 700 ezer ember élethelyzetén javít majd. A rendkívüli juttatások rendszere is fennmarad: a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egynegyed, azaz egyheti összegének kifizetésére is. Mindezek mellett a nyugdíjas korú vállalkozók számára ismét elérhetővé válik a kisadózó vállalkozások tételes adója.

A költségvetési tervezet ugyanakkor határozottan rámutat arra is, hogy az új kormány kifejezetten nehéz gazdasági örökséggel kénytelen szembesülni. A Parlament honlapján olvasható anyag részletezi, hogy az elmúlt évek sűrűn változó gazdaságpolitikai lépései, a politika rátelepedése a gazdasági folyamatokra, az elmaradt európai uniós források és a magas költségvetési hiány a bizonytalan nemzetközi környezetben gyengítették a magyar gazdaságba vetett bizalmat, ami összességében stagnáló gazdasági teljesítményt eredményezett.

Jól tükrözte mindezt, hogy az előző kormányzati ciklus négy éve alatt a gazdaság mindössze 1,2 százalékkal nőtt, 2023–2025 között pedig éves átlagban csak 0,2 százalékkal tudott bővülni, miközben ugyanebben az időszakban az EU éves átlagban 1 százalékkal, a visegrádi hármak 1,8 százalékkal növekedtek - derül ki a tervezetből, amelyről a Növekedés számolt be.