Számít, hogy valaki decemberben vagy januárban megy nyugdíjba? - Egyetlen hónapon százezrek múlhatnak

Az öregségi nyugdíj megállapításának pontos időpontja meghatározó döntés, amely hosszú távon befolyásolja a havi ellátás végleges összegét. Emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy a korhatárt elért vagy a kedvezményes feltételeket teljesítő leendő nyugdíjas melyik hónapban nyújtja be a hivatalos igénylését. Mivel a nyugellátás kiszámítása abban az évben érvényes szabályok alapján történik, amikor azt megállapítják, az időzítés határozza meg az alkalmazandó valorizációs szorzókat, az év eleji emelésekre való jogosultságot és a kiegészítő pluszjuttatásokat is.

Amikor valaki a decemberi nyugdíjazás mellett dönt, akkor az adott naptári évre vonatkozó valorizációs szorzókat veszi figyelembe a kezdeti összeghez. Ennek a legfőbb előnye, hogy a kérelmező már a következő év legelső hónapjában, vagyis januárban automatikusan megkapja az éves, inflációt követő rendes nyugdíjemelést. Mivel a megállapítás még a megelőző évben megtörtént, az érintett a megemelt összeggel indíthatja az új évet.

A decemberi időzítés a pluszjuttatások, így a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíj szempontjából is kedvező helyzetet teremthet. A jogszabályok értelmében ugyanis az extra havi kifizetések feltétele, hogy az érintett a tárgyévet megelőző esztendőben legalább egyetlen napig, továbbá a tárgyév februárjában is jogosult legyen nyugellátásra. Aki tehát már decemberben nyugdíjassá válik, eleget tesz ennek a követelménynek, így a rákövetkező év februárjában kézhez kaphatja a plusz juttatást.

Ezzel szemben, ha valaki a nyugdíjazását elhalasztja, és csak a rákövetkező év januárjában nyújtja be a kérelmét, akkor már az új naptári évre érvényes valorizációs szorzókkal számolhat. Ezek a mutatók a korábbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év bérszintjéhez igazítják, ami a bérnövekedések miatt általában magasabb induló alapösszeget eredményez. Hátrány viszont, hogy az újdonsült nyugdíjas abban az évben még nem részesül az év eleji általános emelésből, és a tizenharmadik, valamint tizennegyedik havi nyugdíjra sem válik jogosulttá a tárgyévben. Ráadásul az új évre vonatkozó szorzók csak tavasszal, márciusban jelennek meg, így a végleges döntésig az igénylő csak nyugdíjelőleget kap, bár a különbözetet utólag hiánytalanul kifizetik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a korhatár elérésekor vagy a Nők 40 feltételeinek teljesülésekor senki sem köteles azonnal nyugdíjba vonulni. Aki a szükséges szolgálati idő birtokában a korhatár betöltését követően is munkaviszonyban marad, nyugdíjnövelésre válik jogosulttá. Minden egyes pluszban ledolgozott harminc napos szolgálati idő fél százalékkal emeli meg a majdani nyugdíj alapját, ami egy teljes év halasztás esetén hat százalékos bónuszt jelent. A benyújtott kérelmet kizárólag a határozat jogerőre emelkedéséig lehet visszavonni, ezt követően pedig tizenöt nap áll rendelkezésre a lemondásra.

Aki egy teljes naptári évvel elhalasztja a visszavonulást, az 6 százalékos nyugdíjnöveléssel vághat bele az igénylésbe. A döntést mindenképpen gondoljuk át, mert a beadott kérelmet csak a megállapító határozat véglegessé válásáig lehet visszavonni. Ezt követően 15 napunk van az ellátásról lemondani - írja a Hóvége.