Dermesztő adatok láttak napvilágot a magyarországi aszályról: 126 éve nem volt erre példa

Az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárás ma már Közép-Európát is közvetlenül érinti. A hőség és a csapadékhiány 2026 nyarán tetőzött a Kárpát-medencében. Erre 126 éve nem volt példa.

A HungaroMet Zrt. mérései szerint az idei nyár 1901 óta a legszárazabb és a második legforróbb volt. A rendkívüli vízhiány nemcsak a mezőgazdaságot állította nehéz helyzetbe, hanem a természetes vizekre is csapást mért: a Balaton vízállása aggasztóan alacsony szintre süllyedt.

A meteorológiai szolgálat adatai alapján a nyári hónapokban mindössze 74,1 milliméternyi eső hullott országos átlagban, ami a sokéves (1991–2020 közötti) referenciaérték alig 36 százaléka. Ezzel a 2026-os nyár megdöntötte a korábbi, 1952-es szárazsági rekordot. Ezzel párhuzamosan a nyári középhőmérséklet elérte a 23,43 Celsius-fokot, ami 2,59 fokkal haladta meg a megszokott átlagot. A csapadékhiány Európa más részein is megmutatkozott, a Dunán, a Rajnán és a Visztulán egyaránt rekordalacsony vízállásokat mértek.

A szakértői elemzések rámutatnak, hogy a 2026-os krízis nem kizárólag a nyári hónapok következménye. A folyamat már 2025 második felében elkezdődött, és a téli időszak sem tudta pótolni a hiányt. Habár 2026 januárja a megszokottnál hűvösebb (1,2 fokkal az átlag alatt) és csapadékosabb (43 százalékos többlettel) volt, a rákövetkező hónapokban gyorsan visszatért a meleg és száraz időjárási minta.

Az év további része jelentős hőmérsékleti többletet hozott. Augusztusban 3,7 Celsius-fokkal volt melegebb a megszokottnál, de a februári, márciusi és júniusi átlagok is több mint két fokkal meghaladták a normálist. Áprilisban a hőmérséklet ugyan az átlag közelében alakult, a tavaszi esőzések elmaradása miatt a szokásos csapadékmennyiség mindössze 10 százaléka érkezett meg. Emiatt a talaj nem tudott feltöltődni, így június végére az ország szinte egész területén több mint 100 milliméternyi víz hiányzott a felső egy méteres talajrétegből.

A tartós hőség és a csapadékhiány fokozta a párolgást, ami tovább merítette a fennmaradó tartalékokat. Április eleje és szeptember eleje között az időszak 84 százalékában az ország legalább harmadát mérsékelt vagy annál súlyosabb aszály sújtotta. Augusztus végére Magyarország területének felén a mezőgazdasági vízhiány elérte a kritikus szintet. A csapadékot és a párolgást együttesen mérő aszályindex alapján a nyár folyamán a teljes országban extrém szárazság uralkodott, és csak az északkeleti, valamint a délnyugati határszélek számítottak valamivel enyhébb, de még így is nagyon száraz területnek.

A meteorológiai elemzések szerint bár a 20. században is előfordultak kiemelkedően száraz nyarak - például 1950-ben és 1952-ben -, illetve a közelmúltban, 2024-ben és 2025-ben is tapasztalhattunk hasonló jelenségeket, a 2026-os év rendkívüliségét az adja, hogy a nyarat megelőző fél és egy teljes évben folyamatosan halmozódott a súlyos vízhiány - írja az Origo a HungaroMet Nonprofit Zrt elemzése alapján.