Óriási tévhit kering a nyugdíjminimum kapcsán - tiszta vizet öntött a pohárba a szakértő

A köztudatban mindmáig él az az elképzelés, hogy a gyermekgondozási és egyéb szociális támogatások összege közvetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik. Sok érintett ezért úgy véli, hogy a jelenleg 28 500 forintos összegek automatikusan megemelkednek majd a nyugdíjminimum tervezett növekedésével. Ez az elgondolás azonban téves, ugyanis egy korábbi jogszabályi módosítás következtében a szociális és gyermekjóléti ellátások ma már egy teljesen más viszonyítási alaphoz kapcsolódnak, így a nyugdíjrendszerben tervezett 120 ezer forintos küszöb önmagában nem vált ki emelést ezeknél a juttatásoknál.

[[cikk1]]

A félreértések hátterében az áll, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET) és az öregségi nyugdíjminimum összege jelenleg megegyezik, hiszen mindhárom esetben 28 500 forintról van szó. Ez a számbeli egyezőség azonban mindössze a véletlen műve. A jogalkotó 2023-ban függetlenítette a szociális ellátásokat az öregségi nyugdíjminimumtól, és helyette bevezette a szociális vetítési alapot. Azóta valamennyi szociális, gyermeknevelési és gyermekjóléti támogatás ehhez az új mutatóhoz igazodik, amelynek összege 2026-ban továbbra is 28 500 forint marad.

A kérdéskörrel kapcsolatban dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója kifejtette, hogy a 2027. január 1-jétől előirányzott 120 ezer forintos minimálnyugdíj jogilag nem terjed ki a szociális vetítési alapra. Emiatt a gyermeknevelési támogatásban részesülők nem számíthatnak automatikus emelésre a nyugdíjszabályok változása miatt. Ezt a tényt a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása is alátámasztja, amely rögzíti, hogy a főállású anyaságként is ismert GYET havi összege a szociális vetítési alappal egyezik meg.

Mi a helyzet a GYES-nél?

Ugyanez a jogi helyzet áll fenn a gyermekgondozást segítő ellátás esetében is. A GYES havi összege szintén a 28 500 forintos szociális vetítési alaphoz van kötve, vagyis a 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetése önmagában nem növeli meg ezt a támogatást sem. Ahhoz, hogy a kisgyermeket nevelő szülők magasabb összegű kifizetésben részesüljenek, a kormányzatnak külön határozatban kellene megemelnie magát a szociális vetítési alapot.

A vetítési alap döntő szerepet játszik az anyasági támogatás kiszámításánál is, ahol az ellátás mértéke nem egy fix összeg, hanem a gyermek születésének időpontjában érvényes alap százalékos aránya. Egy gyermek érkezésekor a szociális vetítési alap 225 százaléka jár, ami 2026-ban 64 125 forintot jelent, míg ikergyermekek esetén a mérték 300 százalék, azaz 85 500 forint. Ennél a támogatási formánál szintén a vetítési alap esetleges módosítása hozhatna változást, a nyugdíjemeléssel nincs közvetlen összefüggés.

Az alacsony jövedelemmel rendelkező, aktív korú lakosság támogatásai sem követik automatikusan a nyugdíjak növekedését. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) havi összege a hatályos jogszabályok értelmében a szociális vetítési alap 80 százalékát teszi ki. Bár korábban ez a juttatás is az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kapcsolódott, a 2023-as reform végleg megszüntette ezt a kapcsolatot, így az FHT összege sem emelkedik a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelésével.

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) esetében a helyzet valamivel összetettebb. Ennél az ellátásnál nem egyszerűen a szociális vetítési alap valamely százaléka adja a kifizetendő összeget, hanem a jogosultság és az összeg számításában is szerepet kap. A jogszabály szerint a családi jövedelemhatár a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok és a szociális vetítési alap 95 százalékának szorzata alapján alakul. Ezért itt sem lehet azt mondani, hogy a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése automatikusan ugyanilyen mértékű változást jelentene - írja a HRportál.