„A magyar mezőgazdaságnak keresztet vethetünk” - 150 milliárdos a kár, rengetegen kiábrándultak a bolti zöldségekből

Lassan elfogynak a jelzők arra a pusztításra, amit a tavaszi fagyok és a nyári elképesztő hőség vitt véghez. Míg a szakemberek a számokat és a veszteségeket elemzik, az átlagember leginkább azt veszi észre, hogy egyszerűen képtelenség szép árut találni a pultokon.

„A magyar mezőgazdaságnak keresztet vethetünk”

A makroadatoknál sokszor sokkal beszédesebb az, amit mi magunk tapasztalunk a mindennapokban. Egy gazdálkodó családból származó olvasónk kendőzetlenül mesélt a kialakult helyzetről, amely véleménye szerint országos szintű probléma.

Átlagban tizenöt percet töltök mostanság a zöldségek előtt. Persze nem azért, mert döntésképtelen lennék, hanem mert olyan silány minőségű az összes zöldség, hogy nem bírok szépet találni. Beszéltem a zöldségessel is, akihez szoktam járni. Egy-két hónapja még bőven nem ilyen volt nála sem a minőség. Azt mondta, már akkor ilyen minden, amikor behozzák neki. Ezt a nagy meleget semmi sem éli túl, nincsenek is felkészülve ennek a kezelésére

– vázolta a siralmas helyzetet a vásárló, aki szerint ezen már egy erősebb ősz vagy tél sem segíthet. Úgy véli, a gyenge hazai termés miatt teljesen rászorulunk az importra, ami viszont idővel az egekbe lőheti az árakat. A kiút szerinte az önellátás lehet, és már ő maga is egy kerti üvegház építését fontolgatja, hiszen az otthoni termés garantáltan jobb a bolti minőségnél.

Rekordméretű kár, de az árak egyelőre stagnálnak

A vásárlói tapasztalatokat a hivatalos adatok is kőkeményen alátámasztják. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy az időjárási károk becsült mértéke idén a zöldség-gyümölcs ágazatban eléri a 100-150 milliárd forintot. A gyümölcstermés-kiesés 60-70 százalékos is lehet, leginkább az alma, a meggy és a szilva sínylette meg a szélsőségeket.

A józan ész azt diktálná, hogy egy ekkora csapás után a csillagos eget verik az árak, a valóság azonban mást mutat. Az alma és a szilva ára stagnál, sőt, helyenként csökken. Ennek oka pontosan az, amitől a vásárlók tartanak. A külföldi dömping könnyedén helyettesíti a hazai árut, és ez az import tartja egyelőre féken a komolyabb áremelkedést.

[[c2]]

Naptejjel fújják be az almákat a túlélésért

A hazai termesztés klíma szempontjából tartósan sérülékennyé vált. A tavaszi fagy, a légköri aszály és a perzselő UV-sugárzás olyan stresszt jelent a növényeknek, amit sima öntözéssel már képtelenség ellensúlyozni.

A gazdák egyre kétségbeesettebb módszerekhez nyúlnak. Csak azok tudják megmenteni a termést, akik árnyékoló jéghálókkal védik a fákat, vagy speciális fényvisszaverő anyagot permeteznek a gyümölcsökre. Ez a fehér bevonat úgy működik, mintha naptejjel kennék be az almákat, csökkentve a felületük hőmérsékletét. A jövőben a szabadföldi termesztés egyre inkább orosz rulettre hasonlít majd, és csak a teljesen öntözött, szuperintenzív és védett ültetvények, vagy ahogy a megszólalónk is említette, a zárt üvegházak jelenthetnek biztonságos megoldást.

Ebben a videóban pedig megnézhetjük, hogy 5 évvel ezelőtt mennyibe kerültek a hazai gyümölcsök: