Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld. A legfrissebb adatok szerint azonban naponta átlagosan 13 futballpályányi mezőgazdasági területet építenek be vagy burkolnak le.
Sokan úgy gondolják, hogy a termőföld fogyása kizárólag a gazdálkodókat érinti, valójában azonban minden ember életére hatással van. Természetesnek vesszük, hogy a boltok polcain mindig találunk hazai zöldséget, gyümölcsöt vagy gabonából készült élelmiszereket. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy ezek termőföld nélkül nem létezhetnének. Márpedig Magyarországon évről évre egyre kevesebb jó minőségű mezőgazdasági terület marad.
A Hirextra által ismertetett adatok szerint naponta átlagosan 13 futballpályányi mezőgazdasági területet veszít az ország. Az új ipari parkok, logisztikai központok, bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak és parkolók egyre nagyobb területet foglalnak el.
Kép forrása: Depositphotos
A talajlefedés során a termőtalajt aszfalttal, betonnal vagy más burkolattal fedik le, így megszűnik annak természetes működése. A mezőgazdasági hasznosítás lehetősége végleg elvész, a talaj nem képes elnyelni a csapadékot, romlik a szénmegkötő képessége, és csökken a biodiverzitás is.
A termőtalaj ráadásul rendkívül lassan képződik. Egyetlen centiméter termőréteg kialakulásához akár több száz évre is szükség lehet. Az ember néhány nap vagy hét alatt képes megsemmisíteni azt, amit a természet évszázadok alatt hoz létre, ezért emberi időléptékben gyakorlatilag lehetetlen pótolni.
Magyarország különösen kedvező adottságú mezőgazdasági területekkel rendelkezik. Az Alföld csernozjomtalajai Európa legjobb termőföldjei közé tartoznak. Minden elveszített hektár hosszú távú gazdasági veszteséget is jelent. A termőföld ugyanis nemcsak élelmiszert biztosít, hanem vizet tárol, megszűri a csapadékot, megköti a szén-dioxidot, és hozzájárul az éghajlat szabályozásához is.
A klímaváltozás miatt is felértékelődik a talaj szerepe. Az egyre gyakoribb aszályok és villámárvizek idején minden olyan terület fontos, amely képes elnyelni és megtartani a csapadékot. A lebetonozott felszínek ezzel szemben felgyorsítják a víz lefolyását, növelik a belvíz és az árvizek kockázatát, nyáron pedig fokozzák a hőszigethatást.
Már aratnak a szomszédban, ami kihathat a gabonaárakra
Olvass tovább...
Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós talajok 60–70 százaléka már valamilyen mértékben károsodott. A talajromlás évente mintegy 50 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoz. A Bizottság szerint a talajlefedés Európa-szerte az egyik legsúlyosabb talajromlási folyamat, amely Magyarországot is jelentősen érinti.
A fejlődés és az új beruházások természetesen elengedhetetlenek, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a korábbi ipari vagy elhagyott, úgynevezett barnamezős területek újrahasznosításának. Ezzel jelentősen csökkenthető lenne az újabb termőföldek beépítése.
Minden új út, gyár vagy lakópark fontos lehet a gazdaság számára, de minden lebetonozott hektárral csökken az a terület is, amely élelmiszert termelhetne, megköthetné a szén-dioxidot, visszatarthatná a csapadékot.
