Nagy Ervin és Radnai Márk nagyon egy húron pendültek, kikerült egy videó a múltjukról
Hegedűs Zsolt tánca után ez lehet a legnagyobb alakítás a Tiszában.
A Tisza Párt történelmi választási győzelme után a figyelem az ünnepi beszédekről egyre inkább a gyakorlati kormányzás és a parlamenti munka felé terelődik.
Bár a párt támogatottsága megkérdőjelezhetetlen, a színfalak mögött egyre több kritikus hang szólal meg a megválasztott tisztségviselők kompetenciájával kapcsolatban.
A kampány során sokan inkább "szellemi honvédelemként" vagy tiltakozásként szavaztak a listára, ám most, hogy a frakció összeáll, a választók egy része aggodalommal figyeli, hogy az ismert arcok vajon a szakmai munkában is megállják-e a helyüket a törvényhozás bástyái között.
Ekkora balhé még nem volt Budapesten, kitépte a helyéről a buszvezetőt a beszámíthatatlan utas
Olvass tovább...
Nagy Ervin és a és Radnai Márk múltja
A kételyeket egy frissen felbukkant, szürreális hangvételű videó is fűtni kezdte, amelyben a Tisza Párt két kulcsfigurája, Nagy Ervin és Radnai Márk szerepelnek.
Nagy Ervin, aki a kampány egyik legaktívabb és legnépszerűbb mozgósítója volt, végül nem kapott kormányzati pozíciót, de országgyűlési képviselőként beül a Parlamentbe.
A videóban egy kérdésre válaszolva, miszerint mivel foglalkozott korábban, meglehetősen sajátos választ adott: azt állította, hogy régen hobbi homokvárépítő volt, majd később halőrként folytatta.
Bár a kijelentés vélhetően egyfajta ironikus hárítás a múltját firtató támadásokra, a kritikusok szerint ez a fajta komolytalanság pont azt a bizonytalanságot erősíti, hogy vajon a színpadi rutin elegendő-e az országos döntéshozatalhoz.
Innen nincs visszaút a Mi Hazánknak, az interneten hangzott el végzetes kritika a viselkedésükről
Olvass tovább...
Művészvilág a patkóban: Radnai Márk és a szakmai váltás
A videó másik szereplője Radnai Márk, akitől a felvételen azt kérdezik, hogy nem színész volt-e korábban, amire ő egy rövid, tömör "de"-vel felel.
A párbeszéd jól mutatja a jelenséget, amely a Tisza Párt frakcióját leginkább jellemzi: a művészvilágból és a kreatív iparból érkező szakemberek hirtelen politikai döntéshozókká váltak.
Míg a hívek a tiszta hangot és a hitelességet látják bennük,az ellendruekkerek egy része felteszi a kérdést: vajon a halőri múlt és a színházi tapasztalat elegendő lesz-e a komplex jogszabályi környezetben való eligazodáshoz?
A választók mindenesetre kíváncsian várják, hogy a homokvárépítés után milyen alapokat sikerül lefektetniük a Parlamentben.
