Külföldi szakértő rántotta le a leplet az ukrán pénzszállító botrányról, hátborzongató összefüggésről beszél

Hatalmas port kavart az a március 5-i rajtaütés, amelynek során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanújával. A Terrorelhárítási Központ közreműködésével végrehajtott akció során két páncélozott pénzszállító autót tartóztattak fel, amelyek Ausztriából tartottak Ukrajna felé, fedélzetükön döbbenetes mennyiségű készpénzzel és nemesfémmel.

Milliárdos tételek a „Barátság” árnyékában?

A lefoglalt szállítmány értéke önmagában is jelentős: a hatóságok 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak a járművekben. Ami azonban még ennél is megdöbbentőbb, az a forgalom volumene. A NAV közleménye szerint ugyanis nem egyedi esetről van szó. 

Idén eddig több mint 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm aranytömb haladt át Magyarországon keresztül Ukrajnába.

A szállítmányért egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felelt, akinek helyettese a légierő egykori őrnagya volt.

A katonai tapasztalattal rendelkező csoport tagjait a hatóságok kiutasítják az ország területéről.

Az ügy pikantériája, hogy miközben Kijev szerint a járművek az ukrán állami bankhoz tartoznak, a szakértők szerint a teherautók éppen ellentétes irányba, az autópályán Ukrajnától távolodva haladtak.

Szakértői vélemény: Kettős mérce vagy politikai játszma?

Egy külföldi elemző szerint az eset rávilágít az Európai Unióban alkalmazott kettős mércére. Miközben egy átlagpolgárt már 10 000 euró feletti készpénzszállításnál is szigorúan ellenőriznek, a több tízmillió eurós, páncélozott konvojok megállítása Brüsszelben diplomáciai válságot idéz elő.

„Ha minden legális lenne, az átláthatóság nem jelentene problémát. Miért van szükség ilyen mennyiségű készpénz és arany fizikai mozgatására az elektronikus utalások korában?” – teszi fel a kérdést a szakértő.

Az elemzők szerint a háttérben több tényező is állhat:

1. Megtorlás: Lehetséges válasz a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának leállítása miatti vitákra.

2. Pénzmosás: A szállítás módja sokkal inkább emlékeztet egy tisztára mosási akcióra, mintsem hivatalos banki műveletre.

3. Politikai színház: Brüsszel és Ursula von der Leyen azonnali elítélést követelnek Magyarországgal szemben, „túszszedéssel” vádolva az országot, mielőtt a nyilvánvaló kérdéseket feltennék

Csend a diplomáciai vonalakon

Bár a NAV az eljárás megkezdésekor azonnal értesítette az ukrán konzuli szolgálatot, onnan eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett. Ukrajna ugyanakkor az Európai Uniónál követeli Magyarország elítélését, azt állítva, hogy a hatóságok „ellopták” a pénzt.

Az eset tovább mélyíti a feszültséget Budapest és Kijev között, miközben a közvélemény választ vár arra: kinek a pénze és hová tartott valójában?

A külföldi szakértői videója a pénzszállító botrányáról itt látható: