Iszonyatos orosz várost találtak Magyarország közepén, így hívják, üresen áll az erdő közepén

Az elhagyott szovjet város a magyar erdők mélyén: repülőerőd, laktanya és a “magyar Csernobil” öröksége

A magyar erdők mélyén áll egy elfeledett település, amelyet sokan egy igazi orosz mintára épült szellemvárosként emlegetnek. A szovjet korszakból itt maradt épületek mára romokban hevernek, és az egész térség olyan benyomást kelt, mintha egy egykori város egészét fagyasztották volna meg egy pillanatban. A hátborzongató látvány miatt gyakran nevezik a helyet a magyar Csernobil egyik változatának, bár itt nem történt katasztrófa, csak a lassú pusztulás írta át a történetet.

A település a híres Szentkirályszabadja mellett található, és úgy áll az erdőben, mintha egyszerre akarták volna elrejteni és megőrizni. A katonai örökség részeként egykor egy hatalmas laktanya működött itt, amely több ezer szovjet és ukrán katonának adott otthont. A mára kiürült betonrengeteg egyik legkülönlegesebb része az évtizedeken át működő orosz repülőerőd volt, amelyhez szorosan kapcsolódott egy akkor modernnek számító város minden infrastruktúrája.

A katonai háttér szinte elképzelhetetlen méreteket öltött. A település fölött egykor aktív légibázis működött, ahonnan a kor legmodernebb harci gépei szálltak fel. A betoncsík még ma is jól látható, és a helyiek számára a magyar katonai történelem egyik legrejtélyesebb fejezete kötődik hozzá. A kivonulás után a repülőtér elnéptelenedett, de a hűvös széltől kísértett kifutó még ma is őrzi a múlt emlékét.

Urbex Szentkirályszabadján: a szovjet katonaváros romjai, a panelrengeteg és a „magyar Csernobil” rejtett múltja

A településre gyakran mondják, hogy a magyar Csernobil, mert az idő és a természet lassan visszafoglalja az építményeket. A buja növényzet között megbújó romok mögött azonban ott húzódik az a katonai múlt, amely Szentkirályszabadja történetének egyik legkülönösebb fejezete lett, és emiatt a hely mára az urbex kedvelők egyik legizgalmasabb célpontjává vált. A panelházak belsejében ma már csak a csupasz betonfalak állnak, és a romokon átfutó repedéseket fű és indák töltik meg.

A hajdani lakónegyed a valaha volt laktanya egyik legélénkebb pontja volt, ahol iskola, mozi, kórház és boltok működtek. A szovjet kiskatonák és családjaik olyan életet éltek itt, amely sok tekintetben túlmutatott a környékbeli magyar települések lehetőségein. A terület ma mégis úgy áll, mintha az idő elfelejtette volna továbbgörgetni a történetet.

A katonai múlt jelenléte a kihalt épületeken túl a hajdani légibázis szerepén is érezhető. Az erdő mélyén húzódó kifutópálya a kelet-európai haderők fontos pontja volt, és a csöndes erdő közepén olyan érzést kelt, mintha még mindig várná az induló gépeket. A múlt dicsőségét ma már csak a fák között megbúvó betonsávok őrzik a magyar táj részeként.

A szovjet katonaváros romjai ma az erdő fogságában állnak

Sok látogató úgy véli, hogy a település csernobili hangulata nem a drámai események miatt ragad meg, hanem a hely teljes kietlensége miatt, ahol a természet lassan halad át minden falon.

A romváros mégis történelmi jelentőségű, hiszen ritka példát állít annak, hogyan nézett ki egy valódi szovjet katonai város a hidegháború utolsó éveiben.

A település egyik legfélelmetesebb vonása, hogy teljes egészében az erdő foglyává vált. A panelházak sora és az elhagyott laktanya maradványai olyan képzetet keltenek, mintha egy titkos bázis rejtőzne a fák között. 

A szovjet laktanyát egészen 1996-ig őrizték, ezután indult el az a fosztogatási hullám, amelynek eredményeként a legtöbb épületből mára szinte csak a csupasz betonváz maradt.

Az egykori utcák között 2–3 méteres akácfák nőnek, amelyeket időről időre visszavágnak, néha a szemetet is összeszedik, de a házak állapota így is folyamatosan romlik.

A falak között még felismerhetők az egykori funkciók: a kibelezett panelekben egykor nőtlen katonák laktak, a teraszos, többszintes házak a házas tisztek otthonai voltak. A megkopott falfestések alapján ma is beazonosítható az óvoda és az általános iskola épülete, a bejárathoz legközelebbi nagyobb iskola azonban már úgy áll, hogy a teteje egyre jobban beszakad.

A kultúrház, a színház és a lakónegyed romjai 

Az udvarokból, játszóterekből és sportpályákból semmi sem maradt, a szoborsort, amely az iskolát szegélyező utak mellett állt, a kivonuló katonák magukkal vitték.

Az egykori kultúrház és színház ma üres, csarnokszerű tereivel és kivert falaival hátborzongató díszlet, amelyet az utókor airsoft- és paintballpályaként használ: erről a szétszórt műanyag golyók, festéknyomok és a megkopott belső terek tanúskodnak.

A romok között járva könnyű megfeledkezni arról, hogy valaha több ezer ember élt itt. A betontömbök közötti csöndet csak a madarak hangja töri meg, és a terepet lassan birtokba veszik a vadállatok.

A videóban megtekinthetőek a „magyar Csernobilként” ismert, elhagyott szovjet laktanya romjai: panelházak, üres terek, a kifosztott katonai város maradványai:

Forrás: Index