
Lesokkolt a külföldi Budapesten, az utcán olyat látott, amire nem volt felkészülve
Olvass tovább...


Igen érdekes mondatok hangzanak el a díjnyertes román filmben.
A Kárpát-medence és benne a magyarság történelme igen mozgalmas volt az elmúlt ezer évben: amióta Árpádék átjöttek a Vereckei-hágón, ami megtörténhetett, az meg is történt. Hosszú ideig a Magyar Királyság volt a térség vezető állama, a Szent Korona egyesítette az itt élő népeket, aztán jött Mohács és a 150 éves török uralom.
A Hasburg-ház igényt tartott a trónra, erőfeszítéseiket pedig 1687-ben siker koronázta, a Habsburg uralom pedig különböző keretek között lényegében az első világháború végéig fennállt.
A első világháború lezárása viszont óriási változásokat hozott: a trianoni békeszerződés következtében megszűnt a monarchisztikus berendezkedés, az Osztrák-Magyar Monarchia több államra esett szét, történelmi magyar területeket kerültek át szomszédos államokhoz.

Olvass tovább...
A trianoni döntés következményeit tulajdonképpen a mai napig érezni lehet, adott esetben az államközi viszonyokban is. A kérdés különösen élesen jelenik meg Romániában, Erdélyben ugyanis a mai napig akadnak teljesen magyarlakta falvak, sőt, nagyváros is (Székelyudvarhely lakossága a mai napig 90%-ban magyar).
A Ceaușescu-időkben persze mindent megtettek, hogy Erdélyt minél jobban "elrománosítsák", ennek érdekében még a történelemhamistástól sem riadtak vissza, így ez mai napig érzékeny téma - most viszont egy román filmben olyan kijelentéseket hallhatunk, amihez eddig nem igazán voltunk hozzászokva.

Olvass tovább...
A román rendező, Radu Jude Kontintel '25 (egyébként Ezüst Medve-díjas) filmjének egyik jelenetében egy román hölgy azt mondja románul egy feltehetően magyar szereplőnek (sajnos nem láttuk a filmet), hogy bűntudata van, amikor magyarokkal találkozik, ugyanis szerinte Erdélyt "lenyúlták tőlünk, mint hadizsákmány" - hozzáteszi, hogy elég megnézni az épületeket, azok sokkal inkább Bécsre vagy Budapestre hasonlítanak, nem pedig Găești vagy Scornicești hangulatát idézik.
A szereplő ezután még Márton Áron szobrát is felhozza példának, azt viszont inkább nem írnánk le, amit ezután mond - a lenti lejátszóban viszont megtekinthető a jelenet.
A filmrészlet: