Teljes sokk, a magyarok karácsonya váratlanul megdrágulhat, kiderült valami furcsa

A karácsonyi menü sokféle lehet, de egy alapanyag különösen népszerű a magyarok körében: a hal. Jó hír a vásárlóknak, hogy az idei ünnepi időszakban nem várható drágulás, így a karácsonyi halételek ára a tavalyi szinten maradhat, idézi az egyik szakportált a baon.hu. A tél óta tartó aszály komoly kihívások elé állította a haltermelőket, ennek ellenére összességében közepes évet zár az ágazat. Mivel a termelők nem terveznek áremelést, a kereskedők pedig várhatóan a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is kedvező áron juthatnak hozzá az ünnepi halhoz.

Így alakulnak a karácsonyi halárak 2025-ben

* Élő ponty: kb. 2000 Ft/kg

* Szeletelt ponty: kb. 4000 Ft/kg

* Afrikai harcsa filé: kb. 4500 Ft/kg

* Szürke harcsa: kb. 8000 Ft/kg

Dr. Németh István, a Mahal elnökségi tagja elmondta, hogy bár nyár végéig az időjárás nagy nehézséget jelentett (például a dunántúli tórendszerek 15–20%-át nem tudták feltölteni), a meleg ősz kedvezett a halevésnek és növekedésnek. A hosszan tartó magas vízhőmérséklet miatt a pontyok tovább táplálkoztak, így a szokásosnál nagyobb méretűek lettek – egy háromkilós ponty pedig jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós.

A magyarok 80%-a készít halételt karácsonykor, ami azt is jelenti, hogy az éves halfogyasztás 35–40%-a erre az időszakra koncentrálódik. A hazai termelés bőven fedezi a ponty-, harcsa- és busakeresletet, és már december elejétől megkezdődik a folyamatos árusítás. A pár hetes fagyasztás nem rontja a hal minőségét.

Egy korábbi felmérés szerint:

* a családok 85%-a pontyból főz,

* 32% harcsát is vásárol,

* 13% afrikai harcsát választ,

* 11% pedig busát vagy lazacot tesz az asztalra.

A legnépszerűbb étel továbbra is a halászlé (81%), de a rántott hal is gyakori. Grillezett vagy roston sült halat a családok 15%-a fogyaszt karácsonykor. Persze ez mellett is kijelenthető, hogy kevés halat eszünk, de lenne igény a többre. A magyarországi halfogyasztás jelenleg évi 6,5–7 kg/fő, ami az EU-átlag harmadát sem éri el. A fogyasztott halak csupán negyede származik hazai tavakból, a többi import. A szakértők szerint főként a 40 év alattiak nyitottak a rendszeresebb halfogyasztásra.

A klímaváltozás akadályozza az átállást

A kb. 26 ezer hektárnyi hazai halastóterület 75%-án pontyot termelnek. Bár hosszú távon a ragadozó halak (pl. szürke harcsa, csuka, süllő) nagyobb szerepet kaphatnának, a klímaváltozás miatt ez nehezen megvalósítható: a felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, márpedig például a süllő oxigénigénye négyszerese a pontyénak.

Míg Magyarországon 100 euró/hektár az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke, addig Csehországban, Horvátországban vagy Lengyelországban jóval magasabb támogatást kapnak a gazdák. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon, ezért kiemelten fontos a hazai értékesítés. Különösen karácsony környékén. Mivel a takarmány, a munkaerő és az energia ára emelkedett, a termelők nyeresége idén akár 2–3%-ra csökkenhet. Dr. Németh István szerint a hazai halászati ágazat fennmaradásának két fő támasza van: a horgásztársadalom, amely stabil keresletet biztosít, és a tudatos vásárlók, akik lehetőség szerint magyar termelésű halat választanak.

A szomorúan magas halárak után nézz meg egy kis vicces karácsonyi válogatást: