Puzsér olyat mondott Magyar Péterről, amire senki nem is számított

A külpolitika árnyékában is mozog a belső színtér

Bár a nemzetközi figyelem most a Budapestre szervezett amerikai-orosz békecsúcsra szegeződik, azért a magyar belpolitikai élet sem alszik. 2026-ban országgyűlési választás jön és már most látszik, hogy a közélet szereplői pozíciót keresnek - a kormány és az ellenzék mellett egyre több civil kezdeményezés próbál beleszólni a politikai folyamatokba.

Közülük az egyik legismertebb a Puzsér Róbert nevével fémjelzett Polgári Ellenállás, amely következetesen távol tartja magát a pártpolitikától, miközben rendszeresen véleményt formál közéleti kérdésekben.

Magyar Péterről is beszélt Puzsér Róbert

Puzsér Róbert most éppen a Népszavának adott egy hosszabb interjút, ahol több érdekes dolgot is említett. Leszögezte, hogy nem kíván pártot alapítani, mert a hatalom logikája elkerülhetetlenül torzítja azokat, akik meg akarják váltani a rendszert.

Úgy látja, minden eddigi formáció, a Jobbiktól az LMP-n át a Momentumig végül eltanulta a politikai elit reflexeit, majd maga is a probléma részévé vált.

Magyar Péterrel kapcsolatban óvatos szkepszist fogalmazott meg: attól tart, hogy a Tisza Párt is ugyanarra az útra léphet, mint korábbi ellenzéki mozgalmak, ha belekényelmesedik a hatalomba.

Emellett ugyanakkor azt is elismeri, hogy a Tisza ma még a remény egyik utolsó hordozója, amely esélyt adhat a magyar politikai közeg megújulására - feltéve, hogy nem fertőződik meg ugyanazzal a cinizmussal, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte.

A Tisza Párt

Puzsér szerint a Tisza Párt jelenleg ígéret, nem ellenség. A Polgári Ellenállás nem a Tisza Párt ellen, hanem a hatalmi visszaélések ellen lép fel, bárhonnan is érkezzenek. A cél nem a kormányváltás önmagáért, hanem az, hogy legyen egy civil kontroll, amely féken tartja azokat, akik a közéletben hatalmat gyakorolnak.

A kritikus szerint ha a Tiszának nincsenek autoriter tervei, akkor nincs mitől tartania, de szerinte a társadalmi ellenőrzés éppúgy szükséges egy új, mint egy régi politikai erő esetében.

A hatalomváltás szerinte csak akkor ér valamit, ha közben a politikai működés logikája is megváltozik - különben a rendszer újraépíti önmagát, más arcokkal, de ugyanazzal a szellemiséggel.

A teljes interjú itt elolvasható: