
6 millió forintot ér ez az 500 forintos, a magyarok 99%-a nem is tudja, hogy létezik
Olvass tovább...
Elképesztő mennyit lehet szakítani most az aprópénzzel, mutatjuk, mit kell keresni.
Sok háztartásban lapulnak még régi, fiókok mélyén felejtett papírpénzek, amelyekről azt gondoljuk, már semmit sem érnek. Pedig egy-egy ritka darab akár vagyonokat is érhet a gyűjtők körében. Most egy 1947-es, Petőfi Sándort ábrázoló 10 forintos borzolja a kedélyeket, amelyet egy online aukciós oldalon 20 ezer forintért kínálnak. A titok egy különleges nyomdahibában rejlik, ami miatt a bankjegy értéke a névértékének a kétezerszeresére ugrott. Érdemes tehát átnézni a régi pénztárcákat, hátha nálunk is lapul egy ilyen kincs.
Olvass tovább...
A pénzgyűjtés, vagyis a numizmatika, egyidős a pénz történetével. Már az ókori Rómában is feljegyezték, hogy Augustus császár előszeretettel gyűjtötte a régi és külföldi érméket.
A numizmatika a „királyok hobbijaként” vonult be a történelembe, hiszen évszázadokon át csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy ritka és értékes pénzérméket gyűjtsenek.
A modern korban a pénzgyűjtés demokratizálódott és ma már bárki belevághat, aki érdeklődik a történelem és a pénz világa iránt. Hasonlóan a bélyeggyűjtéshez, a numizmatikában is a ritkaság, az állapot és a különleges hibák határozzák meg egy-egy darab értékét. Egy tévesen nyomtatott bélyeg vagy egy hibásan vert érme a gyűjtők számára valóságos szent grál lehet.
Olvass tovább...
De mitől is ér 20 ezer forintot egy 1947-es 10 forintos? A Vatera.hu oldalon felbukkant bankjegy különlegessége egy „extrém eltolódott hátlapi nyomás”. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatás során a bankjegy hátoldala elcsúszott és nem illeszkedik tökéletesen az előoldalhoz.
Az ilyen nyomdahibás darabok rendkívül ritkák, mivel a gyártás során szigorú minőségellenőrzésen esnek át és a hibás bankjegyeket általában megsemmisítik. Egy-egy ilyen „szellem a palackból” típusú darab, ami mégis forgalomba kerül, azonnal a gyűjtők érdeklődésének középpontjába kerül. A konkrét, Petőfi Sándort ábrázoló 10 forintos esetében a hirdető szerint ez egy „nagyon ritka nyomdai eltolódás, gyűjteményes darab”.
A forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be a hiperinflációt megélt pengő helyett. Az új pénzrendszer egyik első bankjegye volt az 1947-es 10 forintos, amelynek előoldalán Petőfi Sándor portréja látható.
A bankjegy tervezője Horváth Endre volt, aki a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb magyar grafikusművésze volt.
A Petőfi 10-es egészen 1992-ig volt forgalomban és sokak számára a gyerekkor és a szocializmus korszakának egyik ikonikus tárgya. Egy hibátlan, de nem nyomdahibás darab ma már csak néhány száz forintot ér, de egy ilyen különleges, elcsúszott nyomású példányért a gyűjtők akár több tízezer forintot is hajlandóak fizetni.