20 ezer forintra váltják be ezt a 10 forintost, azonnal nézd meg van-e nálad
Elképesztő mennyit lehet szakítani most az aprópénzzel, mutatjuk, mit kell keresni.
Sok háztartásban lapulnak még régi, fiókok mélyén felejtett papírpénzek, amelyekről azt gondoljuk, már semmit sem érnek. Pedig egy-egy ritka darab akár vagyonokat is érhet a gyűjtők körében. Most egy 1947-es, Petőfi Sándort ábrázoló 10 forintos borzolja a kedélyeket, amelyet egy online aukciós oldalon 20 ezer forintért kínálnak. A titok egy különleges nyomdahibában rejlik, ami miatt a bankjegy értéke a névértékének a kétezerszeresére ugrott. Érdemes tehát átnézni a régi pénztárcákat, hátha nálunk is lapul egy ilyen kincs.
6 millió forintot ér ez az 500 forintos, a magyarok 99%-a nem is tudja, hogy létezik
Olvass tovább...
Numizmatika, a pénzgyűjtés királyi hobbija
A pénzgyűjtés, vagyis a numizmatika, egyidős a pénz történetével. Már az ókori Rómában is feljegyezték, hogy Augustus császár előszeretettel gyűjtötte a régi és külföldi érméket.
A numizmatika a „királyok hobbijaként” vonult be a történelembe, hiszen évszázadokon át csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy ritka és értékes pénzérméket gyűjtsenek.
A modern korban a pénzgyűjtés demokratizálódott és ma már bárki belevághat, aki érdeklődik a történelem és a pénz világa iránt. Hasonlóan a bélyeggyűjtéshez, a numizmatikában is a ritkaság, az állapot és a különleges hibák határozzák meg egy-egy darab értékét. Egy tévesen nyomtatott bélyeg vagy egy hibásan vert érme a gyűjtők számára valóságos szent grál lehet.
Egy 200 forintost keres az ország, brutál sokat ér, nálad lehet a rendkívüli darab, a visszajáróban kaphattad meg
Olvass tovább...
A 20 ezer forintos 10 forintos titka
De mitől is ér 20 ezer forintot egy 1947-es 10 forintos? A Vatera.hu oldalon felbukkant bankjegy különlegessége egy „extrém eltolódott hátlapi nyomás”. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatás során a bankjegy hátoldala elcsúszott és nem illeszkedik tökéletesen az előoldalhoz.
Az ilyen nyomdahibás darabok rendkívül ritkák, mivel a gyártás során szigorú minőségellenőrzésen esnek át és a hibás bankjegyeket általában megsemmisítik. Egy-egy ilyen „szellem a palackból” típusú darab, ami mégis forgalomba kerül, azonnal a gyűjtők érdeklődésének középpontjába kerül. A konkrét, Petőfi Sándort ábrázoló 10 forintos esetében a hirdető szerint ez egy „nagyon ritka nyomdai eltolódás, gyűjteményes darab”.
A forint története és a Petőfi 10-es
A forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be a hiperinflációt megélt pengő helyett. Az új pénzrendszer egyik első bankjegye volt az 1947-es 10 forintos, amelynek előoldalán Petőfi Sándor portréja látható.
A bankjegy tervezője Horváth Endre volt, aki a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb magyar grafikusművésze volt.
A Petőfi 10-es egészen 1992-ig volt forgalomban és sokak számára a gyerekkor és a szocializmus korszakának egyik ikonikus tárgya. Egy hibátlan, de nem nyomdahibás darab ma már csak néhány száz forintot ér, de egy ilyen különleges, elcsúszott nyomású példányért a gyűjtők akár több tízezer forintot is hajlandóak fizetni.
