Óriási a vita, egy magyar település nevét meg kellene változtatni? Őrült titkot rejt a név

Egy irigylésre méltó névvel megáldott falu létezik Magyarország közepén. Mátyásdomb egy különleges hely, alig 700 fős populációjával. A Fejér vármegyei település ugyan a Duna nyugati partján fekszik (igaz, közelebb a Balatonhoz, csupán attól 28 kilométerre), ám földrajzi értelemben még az Alföldhöz tartozik. A Mezőföld, az Enyingi járás része. Sem nem túl ismert, sem nem túl jelentős faluról van szó, melyet tulajdonképpen helyi gazdák, és a később érkező borsodi és hevesi telepesek alapítottak.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a Mátyásdomb településnév biztosan a legendás magyar uralkodó, Mátyás királyra kíván emlékeztetni. Azonban roppant csalódást keltő módon, nem a Hunyadi-dinasztia első és egyben utolsó királlyá koronázott államférfijáról van szó. Nem az „Igazságos Mátyásról” lett elnevezve a falu. Az 1952-ben kezdeményezett névváltozat egyébként még csak nem is ez volt az akkor alapított település esetében. Az eredetileg Feketepuszta névvel indító falu helyi kezdeményezésre Mátyásfalva szeretett volna lenni, ám az állami hivatalok végül Mátyásdomb néven jegyezték be.

Úgy, hogy alig pár évtizeddel korában még volt az országban egy ugyanilyen néven szereplő falu, amely aztán Jugoszlávia része lett. 

Így nem volt mit tenni, a helyieknek meg kellett szoknia, hogy Mátyásdomb lett a neve falujuknak. Állítólag az ötletet egy közelben élő és lakó börtönparancsnok adta, aki elkötelezett kommunistaként szeretett volna hízelegni a névadással az akkor vezér, Rákosi Mátyás előtt. A második világháborút követő években, a még csak kiépülőben lévő szovjet-típusú vezetés aktuális frontemberei gyakorlatilag bukásra voltak ítélve. Nagy Imre, mint finom kezű szocialista és társai az 56-os forradalom után, a Moszkvához elvakultan hűséges Rákosi pedig még korábban bukott meg.

Azonban meglepetésre hiába gyengült meg Rákosi hatalmas a nagy példakép, Sztálin 1953-as halálával, a népszerűsége alig kopott meg a magyar vidéken. Moszkva szinte versenyeztette Nagy Imrével, és váltakozó sikerű harcukból végül egyikük sem jött ki jól a forradalom után. Nagy Imrét és társait Kádár János asszisztálásával átverték és kivégeztették, míg Rákosi a Szovjetunióban kapott menedéket.

Hiába volt Rákosi szégyenteljes bukása: vagy az érdektelenség, vagy a zsidó származású politikus iránti tisztelet, de sosem fosztották meg tőle a dicsőséget, hogy egy magyar települést róla neveztek el.

Még lassan négy évtizeddel a rendszerváltás után is változatlanul egy kommunista vezetőről van elnevezve egy magyar falu, miközben már az utcák, intézmények, szervezetek és egyéb közterek, közterületek nevéből eltörölték az egykori csúfos szocializmus maradványait. Hazánkban már csak nagyon ritka mementók őrzik a kommunizmus hazai arcainak nevét.

Talán ezért is terjesztették az utóbbi években azt Mátyásdombról, hogy valójában mégsem Rákosiról, hanem az egyik legismertebb királyunkról kapta a nevét. Hiszen jelen történelmi viszonyok között mégis csak eladhatóbb egy ilyen legenda. Kár, hogy a falut éppen a szocialista hőskorban alapították.

Ez a békés kis gyöngyszem a magyar Mátyásdomb: