Magyarországot is megrázhatja a parajdi katasztrófa? Van egy rossz forgatókönyv

A parajdi tragédia

A Korond-patak nem tűnt túl félelmetesnek - békésen csordogált Parajd mellett, ahogy tette azt évszázadok óta. Május végén azonban valami megváltozott: néhány nap alatt annyi eső esett, amennyi máskor két hónap alatt sem.

A víz elindult a hegyekből, hozta magával az iszapot, a zúgó áramlást, végül pedig betört oda, ahová sosem lett volna szabad: a parajdi sóbányába.  A bánya néhány nap alatt teljesen megtelt vízzel. Tízmillió köbméter víz zúdult le - a Korond patak szinte százszorosára duzzadt, elárasztott mindent.

Az egész térség megélhetése a bányára épült: gyerekek jöttek a kalandparkba, emberek gyógyultak a sós levegőtől, ráadásul a bánya az eredeti funkcióját is betöltötte, sót is fejtettek.

A következmények túlmutatnak Parajdon

Most, hogy a víz bent van, iszonyatos következményei lehetnek. A sós víz elkezdi belülről feloldani a bánya falain -  lassan lerombol mindent, amit az ember több száz év alatt felépített. 

A szakértők szerint akár másfél millió köbméter só is kioldódhat, ez pedig nagyon komoly helyzet: ha a járatok meggyengülnek, akár be is omolhatnak - az alsó szintek már biztosan elvesztek, a kérdés már az, hogy a felső szintek menthetők-e még.

Omlásveszély Parajdon:

Itthon is érezhető lehet?

A történet tehát még messze nem ért véget, a szakértők szerint a legsürgetőbb kérdés jelenleg a beszivárgott víz kezelése.

A gyors kiszivattyúzás műszakilag megvalósítható lenne, ám a növekvő sókoncentrációjú víz elvezetése élővizekbe súlyos ökológiai kockázatot jelent - a parajdi bánya vize ily módon előbb a Kis-Küküllőbe, majd a Maroson keresztül végső soron a Tiszába kerülne.

Bár a só nem toxikus anyag, az ilyen tömény, hirtelen beömlő sóoldat akut élőhely-pusztulást okozhat, különösen halak és kétéltűek esetében.

A szakemberek szerint a megoldáshoz komplex munkálatok fognak kelleni: a környezetterhelés csökkentésére hosszú távú műszaki és környezetvédelmi terv szükséges, amelynek része kell legyen a további beömlés megakadályozása, a felszínmozgások műholdas nyomon követése és a vízszint csökkentésének kontrollált ütemezése is.

A teljes írás itt elolvasható: