40 éve ennyibe került egy bevásárlás Magyarországon, ettől a számtól hanyatt esel

1986-ot írtunk. A televízióban még Farkasházy Tivadar és Antal Imre poénkodott a Szuperbolában, a slágerlistát Dolly Roll uralta, a boltokban pedig volt minden – ha nem is mindig. Az emberek akkor még sorban álltak banánért és olajért, de a legtöbben már rutinosan lavíroztak a hiánygazdaság labirintusában. Egy bevásárlás nemcsak napi rutinfeladat volt, hanem sokszor stratégiai kihívás is: mit hol lehet kapni, és mennyiért?

Az infláció, a bérek és az árak folyamatos emelkedése nem meglepő jelenség. A 80-as évek végén már közeledett a rendszerváltás, és a gazdaság egyre nyitottabbá vált. Az inflációs spirál elindult, és az 1990-es évek elejére robbanásszerű áremelkedést hozott. A számok mögött egy világ változott meg, még akkor is, ha a boltba még mindig ugyanúgy lépünk be: listával a kézben, reményekkel a pénztárcánkban.

Egy akkori háziasszony visszaemlékezése pontos képet ad a mindennapokról – és arról, milyen súlya volt egy egyszerű 150 forintos bevásárlásnak. Elmondása szerint:

„Vettem 3 liter tejet, fél kiló kenyeret, hajszeszt, kekszet, fél kiló citromot, túrókrémet, 3 túró rudit és egy csipeszt. Ez volt 150 forint, jó, ha 3-4 forintot visszakaptam. Nagyon változik, mennyit költök a bevásárlásra. 300-400 forint úgy elmegy, mint a semmi.”

Mit jelentett 150 forint akkoriban?

Akkoriban egy havi bruttó átlagfizetés nagyjából 6500 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó 150 forintos bevásárlás egy átlagos fizetés két-három százalékát jelentette – tehát nem elhanyagolható tétel volt, de még nem is luxus.

Mai árfolyamon ez a 150 forint körülbelül 5200 forintnak felel meg. És ha megnézzük, mit is vett az asszony ennyi pénzből – tej, kenyér, citrom, keksz, túrókrém, három Túró Rudi és egy csipesz –, azt látjuk, hogy ezek most nagyjából 5500-6000 forintba kerülnek egy átlagos boltban. Nem prémium, nem bio, csak a szimpla, bolti változatokkal számolva.

A számok mögött: mit mondanak a statisztikák?

A KSH szerint 1986-ban egy liter tej 6-7 forintba, egy kiló kenyér 8-9 forintba került. Egy Túró Rudi ára 2 forint körül mozgott, a hajszesz 30-40 forint volt. Ezekből az árakból jól látszik: akkoriban egy-két száz forinttal már tényleg tele lehetett pakolni egy kisebb kosarat.

És most?

Ma egy hasonló bevásárlás könnyedén elviszi egy dolgozó egy napi nettó keresetének harmadát – különösen, ha nem akciós termékeket választunk. És bár a bérek ma magasabbak, a vásárlóerő nem feltétlenül nőtt arányosan.

Lessen be a nyíregyházi televízió 1986-os adásába, ahol részletesen körbejárták a témát: