Ez a fura magyar szó kiakasztotta az érettségizőket, sokaknak ez rontott egy jegyet

Egyetlen szóval sikerült összezavarni az érettségiző diákokat

Kedden lezajlott a középszintű matematika érettségi, de a legtöbb diák nem a halmazok, a vektorok, vagy a geometria feladatok miatt panaszkodott. A felháborodást nem is a feladatsor bonyolultsága okozta – hanem egyetlen szó. Egy olyan kifejezés, amit sokan a konyhából ismernek, nem a statisztika világából.

Zavart keltett, nem adatot

A kérdés egy statisztikai diagram értelmezéséből származik. A diákok többsége értette volna az ábrát, ha annak megszokott nevét használják – csakhogy nem így történt. Az ábra, amit a legtöbben dobozdiagramként, vagy esetleg "box plot"-ként tanulnak, ebben az érettségiben „sodrófa diagram” néven szerepelt. Ez pedig teljes káoszt okozott.

A matematika érettségi rendszere épp arra épülne, hogy világosan és egyértelműen fogalmaz – ez most sajnos nem jött össze - legalábbis a felháborodott diákok szerint. 

Egy facebook poszt, ami lavinát indított

Az egyik Facebook-kommentelő találó kérdéssel nyitotta meg az online vitát:

„Sodrófa diagram. Volt olyan, aki tudta, hogy az a dobozdiagram……?”

A válaszok özönleni kezdtek:

– „Nem, pedig az volt az egyetlen, amit teljesen tudtam volna, ha nem ilyen hülyén írják le.”

Szinte fájdalmas, amikor a tudás megvan, de a megfogalmazás miatt mégis pontok vesznek el.

– „Kizárásos alapon... de az is csak erős tipp volt.”

A válasz inkább találgatás volt, mint biztos ismeret – és ez nem a diák hibája.

– „Azért tudtam, mert reggel gyorsan pont azt néztem meg videón.”

Szerencsés egybeesés – de ez nem lehet az érettségi hivatalos stratégiája.

– „Az a baj, hogy sok helyen nem mondják el, hogy a sodrófa diagram = doboz diagram.”

Az oktatásban a következetesség kulcsfontosságú – különben a diák csak találgat.

Egy másik diák ironikusan hozzátette: „Sodrófa, doboz, box-plot – melyik tetszik jobban?”

A humor mögött ott bújik a lényeg: ha egy fogalomnak ennyi neve forog közszájon, nem csoda, hogy az érettségin félreértéshez vezetett. Az eset jól mutatja, mennyire nem mindegy, milyen szavakat használunk a feladatokban – különösen akkor, amikor egy-egy kifejezésen múlhat a diákok pontszáma, vagy akár az év végi jegye is.

Nem a tudás hiányzott – a tiszta kommunikáció

A felháborodás oka részben érthető. A diákok nem a matematika tudásán hasaltak el, hanem könnyen lehet, hogy a feladat megfogalmazása – amely eltért a tanórán megszokott szóhasználattól – ronthatott a teljesítményükön.

A középszintű érettségi célja épp az lenne, hogy a diákokat ne trükkös megfogalmazásokkal, hanem a tananyag valódi értelmezésével, tudásával mérje fel. Ehelyett most sokan úgy érzik: a pontjaik egy szójátékon múltak. 

És a doboz sem segített.

Mit jelent a sodrófa diagram?

A történet végén érdemes tisztázni, miről is volt szó valójában. A „sodrófa diagram” nem más, mint az iskolai statisztikából jól ismert doboz diagram. A hosszúkás forma, ami talán tényleg emlékeztet egy sodrófára, az elnevezés alapja lehetett – de ilyen néven a diákok döntő többsége még soha nem találkozott vele.