A magyarok új katonai szövetségéről pletykálnak, a NATO nincs elragadtatva az ötlettől

Az 1949-ben létrejött NATO összesen 32 európai és észak-amerikai ország katonai szövetsége. A tagok kötelezik magukat arra, hogy ha bármelyiküket külső támadás éri, akkor egységesen sietnek a segítségére.

Az Egyesült Államok eddig a NATO megkérdőjelezhetetlen és természetesen legerősebb tagja volt, ám Donald Trump újbóli hatalomra kerülésével ez a helyzet megváltozni látszik. Az amerikai elnök már nem tartja létfontosságúnak, hogy országa a szövetség tagja legyen, a kilépés pedig kétségkívül gyengítené Európa védelmi képességeit.

Jelenleg úgy tűnik, hogy Ukrajnának sokkal nagyobb esélye van EU-taggá válnia, mint arra, hogy a NATO kötelékébe kerüljön. A velük három éve folyamatos háborúban álló oroszoknak alapvető érdekük, hogy ez ne következzen be, így Putyin elnök – több más mellett – részben ehhez köti a békekötési tárgyalások elindítását.

Magyarország 1999 óta a NATO tagja, és a lakosság túlnyomó része ezt rendben lévőnek is tartja, hiszen a nagyhatalmak árnyékában leginkább ez a szövetség képes garantálni hazánk biztonságát.

Most azonban érdekes pletykák jelentek meg ezzel kapcsolatban.

Káncz Csaba geopolitikai szakértő az egyik friss Facebook-bejegyzésében mutatott rá, hogy szerb források szerint is Magyarország és Szerbia hamarosan katonai szövetséget köthet. Állítólag Vucic elnök és Orbán Viktor miniszterelnök már bele is vágott ennek megvalósításába, bár a részletekről még vajmi keveset tudni.

Példaként a NATO-tag Horvátország és Albánia helyzete lebeghet a szemük előtt, akik a szövetségen kívüli Koszovóval írtak alá védelmi megállapodást. Erre lehet válasz a NATO-tag Magyarország és a független Szerbia együttműködése, amely tovább bonyolíthatja az egyébként sem egyszerű balkáni biztonságpolitikai helyzetet.

A szerb kormányközeli Kurir című lap írt először arról, hogy elérkezett a „történelmi pillanat a szerb–magyar katonai szövetség” létrehozására. Déli szomszédunk ezzel a 30 éves semlegességének vetne véget, bár kormányát már több alkalommal is azzal vádolta meg a Nyugat, hogy a Balkánon hagyományosan erős befolyással rendelkező oroszok érdekeit képviseli.

A szerbek szerint a NATO- és EU-tag Magyarországgal való szorosabb katonai-politikai együttműködésnek pozitív gazdasági hatásai is lesznek, ám az egyelőre nem világos, hogy hazánknak milyen haszna származhatna belőle. A NATO mindenesetre rosszallóan reagál a fejleményekre, nem tartja jó ötletnek Magyarország „kikacsingatását”, amely azt az üzenetet küldi az oroszok felé, hogy a katonai szövetség korántsem egységes és megbonthatatlan.

A balkáni térség eseményeivel és jelenségeivel foglalkozó BALK.hu oldal szintén nem gondolja előnyösnek a készülő megállapodást. Az albán-horvát-koszovói paktum a szerbek szerint ellenük irányul, a felsorolt felek Szerbiára nem szövetségesként és barátként, hanem potenciális ellenfélként tekintenek. Magyarország nem biztos, hogy jól teszi, ha ebben a kényes helyzetben elkötelezi magát valamelyik oldal mellett, hiszen ez csak felesleges feszültségeket szülhet.

Albánia és Szerbia katonai erejének aprólékos összevetése: