Szabálysértést követsz el, ha nem jelented be ezt az állatodat

Az elmúlt napokban és hetekben durván megszaporodtak az állatokkal, háziállatokkal kapcsolatos híradások a médiában. Nem csak Magyarországon, de világszerte okoznak problémát egyes betegségek, vagy jelenségek, amelyeknek kiváltója általában az emberi hanyagság, igénytelenség. Alig pár nappal ezelőtt számoltunk be a Somogy vármegyei Lengyeltóti elharapódzó gondjairól. Mint megírtuk, az aprócska városban egyre nagyobb bosszúságot okoznak a lakott területeken belül a gazdátlan kutyafalkák. Ennek okán a helyi polgármester vezetésével külön projekt indult.

A lengyeltótiak az év eleje óta igyekeznek összefogdosni a kóbor ebeket, ám ez szélmalomharcnak számít. Így hát kutya-összeírásra adták a fejüket, melyet még a tavasz folyamán óhajtanak végrehajtani. Azonban ilyen háztáji problémák nem csak a Balaton környékén, a Dunántúlon vannak, hanem azon innen is. Ugyanis Bács-Kiskun a hatalmas állattartó telepeivel mindig az ország egyik legfontosabb éléskamrája volt. A vármegye ugyan az évszázadok alatt sokat változott (nem csak névleg), de manapság is jelentős ott a földművelés és az állattenyésztés. 

Ugyan a madárinfluenzát még a 20. század elején detektálták először, ám igazi, világszintű problémaként az ezredfordulót követő években lett azonosítva.

Voltak évek, amikor a H5N1 egyetlen jelentett a pusztítás szinonimájával. Az elsősorban Ázsián végigsöpört járvány természetesen mind a vadon élő, mind a tenyésztett szárnyas állományra is veszélyt jelentett. Az emberek közvetlenül csak a madaraktól kaphatták el, bár regisztráltak ember-ember eseteket is a világ több pontján, ám a mutációkat sikerült időben izolálni és semlegesíteni. 

Az elmúlt években sokkal kevesebb hírt lehetett hallani a H5N1-ről pedig nem tűnt el, és időről időre felüti a fejét, néha hazánkban is azonosítják egy-egy csirke- vagy kacsatelepen. Ezt a professzionális, nagyüzemi gazdaságokban viszonylag könnyen képesek felismerni, és akkor megteszik a szükséges lépéseket a védekezés jegyében. Azonban az otthoni szárnyasok, akik szabadon kapirgálnak, illetve szakember nélkül, ellenőrizetlenül végzik végül a sütőben és/vagy a fazékban, váratlan gondot jelenthetnek még egyetlen árva tojással is.  

Mivel itt a tavasz, a vándorló, hazánkba visszatérő, vagy Magyarországot érintő madarak akár meg is fertőzhetik a háztáji állományt,

a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal kötelező adatszolgáltatás rendelt el nem kereskedelmi célú (azaz otthoni) baromfitartókra.

Ez azt jelenti, hogy bármely háztartás, ahol akár csak egy, vagy akár tucatnyi csirke vagy kacsa is előfordul, kénytelen azt egy formanyomtatványon postai úton megküldeni, vagy elektronikus levélben az illetékes hatóságnak. Minderről a KaloHírek.hu weboldala adott tájékoztatást, ahol maga a helyi polgármester hívta fel a lakosság figyelmét a közleményében. Dr. Bagó Zoltán figyelmeztet, miszerint a mostani bejelentést március 31-ig meg kell küldeni, illetve minden év februárjában meg kell azt ismételni, függetlenül attól, hogy történt-e változás az otthoni állomány tekintetében. Ha év közben több csirkét óhajt tartani az adott Bács-Kiskun vármegyei lakos, azt szintén kötelezően jeleznie kell. Aki pedig nem tesz eleget, az megszegi a szabályokat és veszélyhelyzetet idéz elő. 

Globális gondok

A madárinfluenza helyzet egyébként világszerte ismét fokozódóban van. Az Egyesült Államokban erőteljesen terjed a H7N9 törzs, amely igencsak fertőzőnek mutatkozik. Az Európai Unióban egyelőre a franciák és a hollandok kísérleteznek a szárnyasok beoltásával, és állítólag hatékony eredményeket értek el. Ám mindez komoly szakmai kérdéseket vet fel a megtermelt hús és tojás minőségét illetően. Hazánkban a NÉBIH a minap azonosította a madárinfluenzát egy Pest vármegyei telepen. 

Négy hónapja már súlyos volt a helyzet a vármegyében: