Páncélos szörnyeteg rejtőzik a Tisza mélyén

A Promotions.hu éles szemmel szúrta ki, hogy a delmagyar.hu weboldal érzelmes cikkben emlékezett meg arról, hogy végre elérte hazánkat a már hetek, sőt hónapok óta vágyott esős időjárás. Azonban a honlap cikke szerint ez a szegediek számára egyelőre inkább jelent bosszúságot, semmint örömet. Ugyanis azzal, hogy a meglehetősen alacsony vízállást várhatóan jócskán megtolja majd a csapadék, elveszítik a reményt a helyiek egy régi, ottani legendárium részét képező eset felderítésére. 

Történt ugyanis a II. világháború vérzivataros éveiben, hogy amikor a keleti front puskaporos vonala 1944-re már elérte hazánkat, egy tank járt szerencsétlenül Szegednél. A Csongrád-Csanád vármegyei székhely a végleteket élte át a második nagy világégés során. A háború hat esztendeje alatt hetvenkét alkalommal rendeltek el a városban légiriadót. Kezdetben a jugoszláv miatt, majd 1944. nyarán már az amerikaiak bombázták a várost. Szeged főleg a szövetségesek támadásait sínylette meg, ezernél is több épület, két híd, valamint több száz ember veszett oda.

Komolyabb szárazföldi csatára azonban nem került sor sem a városba, sem a város közelében. 

Persze ettől függetlenül a fosztogató és kártevő szovjet csapatok örömmel élték fel a város és lakóinak készleteit, mintegy háborús előjogként. Az oroszos ortodox módszerek, az oldjunk meg mindent erőből tematika természetesen Magyarország, és konkrétan Szeged elfoglalásánál is működött. Miután az amerikaiak a két épkézláb, nagy teherbírású hidat lebombázták, a szovjet hadmérnökök kénytelenek voltak pontonhidat alkalmazni a tiszai átkeléshez. 

Az ideiglenes átkelőről azonban egy figyelmetlen sofőrnek köszönhetően egy hírhedt T-34-es beleborult a Tiszába. Aligha meglepő módon a szovjetek igyekeztek eltussolni a dolgot, így arról sincs hivatalos feljegyzés, hogy a tankot vezető katonán kívül volt-e még áldozata a balesetnek. Az akkor megduzzadt vizű Tiszában ugyanis körülbelül 20 méteres mélységbe merült, fejjel lefelé a rettegett páncélos szörnyeteg. A benne tartózkodónak és esetleges társainak esélyese sem volt a túlélésre,

így az emberi maradványok még a mai napig is ott rejtőznek a harckocsiban. 

És mivel most esősre fordult az időjárás, a jelek szerint továbbra is a Tisza medrében marad a rakoncátlan monstrum, mintegy harcászati koporsóként. Igaz, vállalkozó lenne a kihúzására, mert a Szegedi Haditechnikai Park a saját költségén szívesen kihúzatná a T-34-est a folyóból. Csakhogy nem kapták meg az állami garanciát arra, hogy meg is tarthassák, lévén a T-34-es korhadó maradványára igényt tart a Honvédelmi Minisztérium, és a Hadtörténeti Múzeum is, éppen csak a jogutód Oroszországot nem érdekli egy ilyen roncs. 

A Haditechnikai Park projektjére áldását adta az orosz nagykövetség.

Ezen kár is meglepődnünk: a II. világháború idején 80 ezernél is több darab készült az egyik legikonikusabb harckocsiból, és alighanem még több száz roncs vesztegel szerte Európa egykori harcmezein, vagy éppen a nagy orosz sztyeppe kietlen vidékein. A szegedi tank egyelőre kénytelen továbbvárni a kiszabadítására, talán a következő aszályos időszakra. 

Már jó ideje nagy az izgalom a tank miatt: