Egy szabolcsi település nevén ámul az ország, ami nem azt jelenti, amit gondolnánk - a magyar Kék falu egy színről kapta a nevét, de nem a kékről

Magyarország tele van olyan településnevekkel, amelyek elképesztően érdekesek, és közben nagyon sokat árulnak el a magyar történelemről vagy éppen a magyar nyelvről is, arról, hogy változott a nyelvünk az elmúlt évszázadokban, az elmúlt évezredben. Mi volt régen, és mi az, amit ma láthatunk belőle, és ahogy ma értelmezzük? Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk egyes magyar települések neveivel, amelyek ma is sokszor értetlenséget váltanak ki, ilyen például Bugyi település neve vagy éppen Pornóapáti neve.

Érdekesség, hogy ezek a helységnevek teljesen más névből erednek.

De mi a helyzet a magyar színekkel, mi a helyzet a kékkel? Kevesen tudják, de létezik egy olyan magyar település is, hogy Kék. A település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, méghozzá a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett. Neve a magyar kék névből ered, ám nem abból a színnévből, amire ma azonnal asszociálunk, ha meghalljuk azt, hogy kék.

De akkor mégis melyik szín nevéből jön Kék település neve?

Nos, Kék település neve igazából a zöld színből jön, hiszen évszázadokkal ezelőtt a kék szín a zöld színt is jelentette. A név eredete tehát arra utal, hogy a területen sok volt a zöld, tehát a természetes táj után nyerte el a település a nevét.

A régi magyar nyelvben a kék és a zöld szín tehát felcserélhetők voltak. Mint a NYEST is leírja, a kék ótörök jövevényszó a magyar nyelvben, az eredeti jelentése az, hogy 'ég'. Azt is megjegyzik, hogy az egyes török nyelvekben ’zöld’, ’szürkéskék’, ’világosszürke’ jelentése is van.