Különös repülő tárgy suhant át a magyar-román határon, szabadesésben zuhant le

Nem mindennapi történésről számolt be a Dél-Alföld meteorológia facebook-oldala, melyen egy térképmelléklettel illusztrálták, mekkora utat tett meg nagy magasságban egy meteorológiai ballon. A Magyarországról felbocsájtott eszköz több száz kilométerre landolt, ez pedig kivételes dolog, mint írták:

„A magasban is igen dinamikus a légkör, mi sem jelzi ezt jobban, mint a déli szegedi rádiószonda útja, mérései. A Kolozsvári repülőtér közelébe fújta a szél, a maximum sebessége a ballon pukkanása előtti percekben (mintegy 35 km magasan) 269 km/h volt. Az átlagsebessége is figyelemreméltó, 141 km/h. Légvonalban repülése során Szegedtől 282 km-re távolodott el, ennyire nagy távolságra mindössze néhány évente szokott elszállni”

– fogalmaztak.

A jelenség ugyanakkor nem új, már évtizedekkel ezelőtt is küldtek fel hasonlókat, a honvédség pedig folyamatosan kapta ezekről a jelentéseket, hiszen szigorú szabályok vonatkoztak az eszközökre. Erről egy hozzászólás is árulkodik:

„Mi egyszer (még a '70-es években) találtunk egy kipukkadtat Bácskában, Mélykúton. Bp.Pestlőrinci állomásról engedték fel. Be kellett vinni a postára a szerkezetet. Rá volt írva, hogy a meteorológiai szolgálat tulajdona, ha megtalálta kérjük értesítse a rendőrséget, vagy vigye be a postahivatalba”

– írta érdekességként az egyik kommentelő.

Sokan vadásznak a szondákra

A meteorológiai szondák kapcsán többen feltették a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valami galibát okoz a légkörben, esetleg a landolás – vagyis inkább zuhanás – során. Erre szerencsére nagyon kevés az esély, a szondák pedig apró, mindössze néhány grammos szerkezetek, melyek között olyan kivitelek is vannak, melyek ejtőernyővel vannak felszerelve.

A szonda folyamatosan küldi a pozícióját, így lehetséges az, hogy képesek nagy pontossággal meghatározni a becsapódási helyét. Ilyenkor többen a keresésére indulnak, előbb-utóbb pedig valaki sikerrel jár a "vadászat" során. A kisméretű műszer egyébként értékes meteorológiai és magaslégköri adatokkal szolgál, általában a földfelszíntől számítva 15-35 kilométerre szokott felemelkedni, jóval magasabbra, mint a hétköznapi repülőgépek. 

Ennél magasabb régiókba is fel lehet küldeni a ballonokat, mint ahogy azzal már jó néhányan próbálkoztak hazánkban is: