Mától titokban küldhet magyar katonákat külföldi harctérre a kormány, meg sem kell indokolni

A parlament nyilvánossága helyett a kormány dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről és ezeket a missziókat nyilvánosságra sem kell hoznia. Egy most életbe lépett októberi törvénymódosítással ugyanis a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről.

A 24.hu rákérdezett a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy jól értelmezte-e, hogy egyes külföldi küldetéseket „eltitkolhatnak” a lakosság elől, ezt a tárca nem cáfolta. 

„A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló”

– fogalmazta meg a választ a minisztérium.

A törvénymódosításban szerepel, hogy mely esetekben lehet a magyar katonákat úgy külföldi harctérre küldeni, hogy azt ne kelljen a nyilvánosságal megosztani. Ha a kabinet úgy ítéli meg, hogy a magyar katonák külföldi bevetésének nyilvánosságra kerülése sértheti

• az ország szuverenitását,
• alkotmányos rendjét,
• honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét
• vagy külügyi és nemzetközi kapcsolatait, akkor titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.

Nincs olyan külföldi katonai küldetés, amit ne lehetne titkosítani mostantól

A lap által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint lényegében nincs olyan külföldi bevetés, amely ne tartalmazna minősített adatokat. Kis-Benedek József szerint a csapatok biztonságát mindenképpen meg kell őrizni, de olyan NATO-s vagy uniós kérés nem volt, hogy a közös katonai misszióikról ne a parlament, hanem a kormány dönthessen.

Eddig a magyar katonák kiküldetéséről a parlamentek volt joga döntést hozni, amely ezután a Magyar Közlönyben is megjelent. Mostantól ez megszűnik. A jogszabály-módosítás nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban meghagyták a parlament jogkörét általánosan, csak a NATO, az EU vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.