promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Ez a külföldi film verte meg A Pál utcai fiúkat, pedig Oscart kapott volna a magyar alkotás

Ez a külföldi film verte meg A Pál utcai fiúkat, pedig Oscart kapott volna a magyar alkotás

Borítókép:  Youtube videó
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc

1969-ben egy magyar film közel került ahhoz, amire addig még soha nem volt példa: Oscar-díjat nyerhetett volna a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Fábri Zoltán klasszikusa, A Pál utcai fiúk mégis alulmaradt egy másik szuperprodukcióval szemben.

Egy klasszikus, amely angolul szólalt meg

Molnár Ferenc legendás ifjúsági regényéből öt filmadaptáció készült az évtizedek során, köztük hollywoodi és olasz feldolgozás is. De Fábri Zoltán 1969-es verziója számít az etalonnak, nem véletlenül. A film érdekessége, hogy a főbb szerepeket nem magyar, hanem angol fiatalok játszották, a londoni Corona Stage Academy színinövendékei. A forgatás teljes egészében angolul zajlott – még a magyar színészek is angolul szólaltak meg. Törőcsik Marinak például Anthony Kemp, a Nemecsek karakterét alakító angol fiú segített a szöveg elsajátításában, fonetikusan.

A film hazai sikere is jelentős volt: a Magyar Játékfilmszemle közönségdíját is megkapta, de az igazi áttörést az jelentette, hogy az Amerikai Filmakadémia is felfigyelt rá. Ez lett az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

Az ellenfél: a világ egyik legnagyobb filmvállalkozása

A történet itt azonban éles fordulatot vesz. Az Oscar-díjat ugyanis nem a magyar film vitte haza, hanem egy egészen más léptékű produkció: a szovjet Háború és béke.

Szergej Bondarcsuk filmeposza Lev Tolsztoj regényét vitte vászonra négy részben, példátlan léptékben. A film nem csupán irodalmi adaptáció volt, hanem egy állami presztízsprojekt is: a Szovjetunió a hidegháború kellős közepén ezzel az alkotással kívánta demonstrálni kulturális fölényét Hollywooddal szemben.

És valóban: A háború és béke a valaha készült egyik legmonumentálisabb film lett. A forgatás 1961-ben kezdődött, a film első részét 1965-ben mutatták be, a teljes sorozat 1967-re készült el. Az amerikai verziót egy órával rövidebbre vágták, de még így is grandiózus volt.

120 ezer statiszta – és egy vagyont érő költségvetés

A Háború és béke gyártási költségei a korabeli szovjet rendszernek köszönhetően nem csupán pénzben, hanem infrastruktúrában is mérhetők. A borogyinói csata jeleneteinek felvételéhez például a hadsereg 120 ezer katonáját vezényelték ki statisztának. A jeleneteket forradalmian új technikával, távirányítású kamerákkal vették fel.

A költségek – ha mai árfolyamon, az inflációval korrigálva számoljuk – meghaladják a 700 millió dollárt, amivel a világ egyik legdrágább filmje lett. Ezt a becslést az teszi különösen érdekessé, hogy a Szovjetunióban olyan elemek álltak "ingyenesen" rendelkezésre, mint a katonák, a helyszínek, a díszletek vagy a közlekedés – ezek piaci alapon dollárszázmilliókat jelentettek volna.

Az Oscar-díj és a magyar film sorsa

1969-ben végül a szovjet film nyerte el az Oscar-díjat a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, megelőzve A Pál utcai fiúkat. Bár sokan kritizálták a Háború és békét hosszúsága és didaktikussága miatt, a vállalkozás mérete, a történelmi háttér és a politikai nyomás meghozta az Akadémia döntését.

Ez a döntés fájó pont maradt a magyar filmtörténetben – nem csupán azért, mert Fábri filmje kiváló adaptáció volt, hanem mert minden esély megvolt arra, hogy Magyarország először (és talán idő előtt) hazavigyen egy Oscart.

Ami Hollywoodban is példa nélküli

A Háború és béke globális szinten is kivételes produkció. A főbb szerepekben ismert szovjet színészek tűntek fel: Andrej Bolkonszkijt Vjacseszlav Tyihonov játszotta, Pierre Bezuhovot maga Bondarcsuk, Natasha szerepére pedig egy ismeretlen fiatal tehetséget, Ljudmila Szaveljevát választották. (King Vidor 1956-os amerikai verziójában Audrey Hepburn alakította a szerepet.)

A kosztümök tervezéséhez egy leningrádi gyűjtő ólomkatona-kollekcióját is felhasználták, hogy minden részlet hiteles legyen. A végeredmény: egy olyan történelmi eposz, amelyre a világ azóta is emlékszik.

Mi lett volna, ha?

A kérdés persze örök: mi lett volna, ha nem egy szovjet szuperprodukcióval versenyez A Pál utcai fiúk? Vajon ma már lenne egy Oscar-díjas magyar ifjúsági filmünk? Egy biztos: Fábri Zoltán alkotása így is klasszikussá vált, és máig az egyik legfontosabb adaptációja a magyar irodalom egyik legkedvesebb regényének.

Az alábbi videóban az 1969-es Pál utcai fiúk előzetese látható: