Teljes sokk, megtalálták a Kínai Nagy Fal mását, amely megbolygatja a tudományos világot

Több mint 21 ezer kilométer hosszan kanyarog végig a kínai tájon: a Kínai Nagy Fal az a fajta építmény, amit mindenki látott már képen,de ha megpróbálod felfogni a méretét, akkor jössz rá igazán, hogy milyen elképesztő vállalás lehetett ezt megépíteni.

Évszázadokon keresztül csodálták, ostromolták, leírták, feltérképezték, újraépítették... Sokan úgy emlékeznek rá, mint a védelem legnagyobb szimbólumára. A hely, ami megállította a mongolokat. A fal, ami elválasztotta a civilizációt a káosztól.

A Kínai Nagy Fal eredetileg védelmi célokat szolgált: az északi nomád törzsek, elsősorban a hunok betörései ellen építették már a Kr. e. 7. századtól kezdve, őrtornyokat és jelzőrendszereket is építettek rá. A fal nem egy összefüggő építmény, inkább szakaszokból áll, sokféle anyagból: ahol volt kő, abból, ahol nem, ott földből, fából, agyagból épült.

A Nagy Fal nemcsak fizikai határ, hanem szimbólum is: a kínai kitartásé, kultúráé, félelem és biztonság közötti örök egyensúlyé. Ma a világörökség része, turisták millióit vonzza, és minden kődarabjatörténelem.

Az újabb kutatások szerint lehet viszont lehet, hogy nem is a harc volt a lényeg. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Nagy Fal inkább egyfajta határvonal volt. A kereskedelmi útvonalak szabályozása, az emberek és áruk mozgásának irányítása, vagy egyszerűen csak az állami jelenlét demonstrálása lehetett a cél.

Kevesen tudják azonban, hogy létezik egy másik, hasonló fal is...

Egy másik fal a semmi közepén

Néhány száz kilométerrel a Nagy Fal ismert szakaszai után, egy alig ismert tájon a kutatók rábukkantak egy másik, meglepően hasonló falrendszerre. A „Mongolív” néven emlegetett szakasz a középkori falhálózat része, amelyet többnyire elfeledett dinasztiák építették. Ez a falrendszer több mint 4000 kilométeren keresztül húzódik Kína, Mongólia és Oroszország területén, és most újra a figyelem középpontjába került.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon miért épült ez a gigantikus rendszer. Katonai védelmet szolgált? Netán határőrizetet?

A Mongolív szakasz nem egy áthatolhatatlan kőerődítmény, inkább egy mélyedés és földhalom kombinációja – olyan, amit egy nagyobb csorda is könnyedén átlépne. Ennek ellenére sűrűn elhelyezett erődök sorakoztak mellette, és rengeteg korabeli lelet (érmék, vaseszközök, katonai relikviák) utal arra, hogy folyamatosan őrizték. Az új elmélet szerint a fal sokkal inkább szimbolikus eszköz volt: meghúzta a Jin dinasztia kontrollált területeinek határát, irányította az emberek mozgását, és lehetővé tette az ellenőrzött átkelést.

Fedezd fel Kína legikonikusabb építményének titkait, ahogy sosem láthattad: