
Olasz milliárdos olyat tett Magyarországon, ami felháborító, Széchenyi emlékét gyalázta meg
Olvass tovább...
Elszabadult a kreativitás a fordítás közben.
Vannak a világon olyan nemzet-specikfikus jelenségek, amik minden bizonnyal komoly fejtöréséket okoznak a kulturális antropológusoknak. Ezek közé tartozik például az albán nép Mercedes-imádata - vagy a hazánkban élő Bud Spencer kultusz.
Az egykori Bud Spencernek, vagyis Carlo Pedersolinak még köztéri szobra is van a fővárosban, filmjeinek pedig több generáció a rajongója - szinte biztosan kijelenthetjük, hogy az olasz színész a világ összes országa közül Magyarországon a legnépszerűbb.
Olvass tovább...
A Bud Spencer filmek iránti rajongás mellett legalább annyira jellegzetes jelenség a magyar szinkron is: ez európai nemzetek közül a magyar az egyik "legszinkronizálóbb" (a románok és a portugálok például alig szinkronizálnak, az spanyolok pedig hozzánk hasonlóan szinte mindent), rengeteg filmes aranyköpés elhíresült formája csak a magyar fordítás eredménye.
A szinkronnak természetesen az is része, hogy a filmcímeket is lefordítják - ezen a téren pedig sokszor igen messzire merészkednek, nem egy magyar filmcím igen kreatívra sikeredett, aminek nem sok köze van az eredetihez.
Olvass tovább...
Az egyik legkedveltebb Bud Spencer-Terence Hill vígjáték A kincs, ami nincs - Alan és Charlie kalandjaik ezredjére nézve is képesek minket megnevettetni, Az viszont biztos, hogy ha az eredeti címén vetítenék, nem sokan ülnének elé, mert nem igazán tudnák kitalálni, melyik filmről is van szó.
A film címe olaszul így hangzik: "Chi trova un amico, trova un tesoro", vagyis „Aki barátot talál, kincset talál” - a magyar fordítás azért nem teljesen rokonértelmű vele.
Szerencsére ez a tény nem vonz le a film élvezetei értékéből - az eredeti olasz cím nagyon szép dallamos, de azért a magyar sem lett a rossz, a nézők pedig imádják így is, úgy is, végső soron pedig ez a legfontosabb dolog.
Egy emlékezetes jelenet a filmből: