promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Űrkutatás

Elkezdődött az űrbéli helyszínelés: Megérkezett a Hera szonda a Föld védelmében eltérített aszteroidához


Elkezdődött az űrbéli helyszínelés: Megérkezett a Hera szonda a Föld védelmében eltérített aszteroidához
Borítókép:  Depositphotos (Illusztráció)

Történelmi jelentőségű tudományos műveletet indított el az Európai Űrügynökség (ESA): a 2024-ben útnak indított Hera űrszonda megkezdte a Didymos aszteroida és az akörül keringő Dimorphos részletes vizsgálatát. A kutatók által csak űrbéli „helyszínelésként” emlegetett akció során az eszköz a NASA négy évvel ezelőtti, becsapódásos bolygóvédelmi tesztjének nyomait tárja fel.

Különleges manőverek és leszállás egy kisbolygóra

A kisautó méretű Hera űreszköz jelenleg 25–30 kilométeres távolságból tanulmányozza az objektumokat, ám a következő hónapban még közelebb merészkedik, és mindössze 20 kilométerre közelíti meg a 780 méter átmérőjű Didymost.

A küldetés legfontosabb műszaki érdekességei:

  • Csúcstechnológiás felszerelés: A szonda 25 tudományos műszert, valamint két cipősdoboz méretű kisműholdat (CubeSatot) szállít az adatok begyűjtéséhez.

  • Téglalap alakú pálya: A Hera nem hagyományos körpályán kering, hanem hajtóművei segítségével 90 fokos irányváltásokkal egy téglalap alakú útvonalat ír le az égitestek körül.

  • Leszállási kísérlet: A 151 méter átmérőjű Dimorphos felszínének feltérképezése után a tervek szerint megkísérlik a leszállást is a kisebb égitestre.

A NASA becsapódásának nyomait elemzik

A mostani művelet közvetlen előzménye a NASA 2022 szeptemberi DART-küldetése volt, amelynek során egy 580 kilogrammos szondát szándékosan nekiütköztettek a Dimorphosnak. A becsapódás 10 ezer kilométeres körzetben szórt szét törmelékfelhőt, és 33 perccel rövidítette le az égitest keringési idejét.

„Jelenlegi célunk az, hogy átfogó eredményeket gyűjtsünk, amelyek elősegítik a küldetés bolygóvédelmi célkitűzéseinek megvalósítását”

– hangsúlyozta Michael Kueppers, a küldetés tudományos munkatársa. A Hera elsőként azt vizsgálja majd, milyen mély nyomot hagyott a ütközés az aszteroidán, és pontosan milyen anyagokból épül fel a kisbolygó felszíne, hogy az emberiség a jövőben hatékonyan el tudja téríteni a Földet fenyegető égitesteket.