Kiderült, mit csinált valójában Kapu Tibor a világűrben, elképesztő eredményeket hoztak a magyar űrkísérletek
Másfél évnyi várakozás után a Magyar Tudományos Akadémián hozták nyilvánosságra, milyen áttörést jelentő kísérleteket hajtott végre a magyar űrhajós a világűrben. Kapu Tibor többek között űrbéli növénytermesztést és az agyi véráramlás változásait vizsgálta, teljesítményével pedig még a NASA szakembereinek elismerését is kivívta.
Sokáig találgatások övezték a HUNOR-program utóéletét, és megoszlottak a vélemények arról, mennyire volt indokolt a hatalmas anyagi ráfordítással járó magyar űrmisszió. A Magyar Tudományos Akadémián most bemutatott eredmények azonban minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a magyar asztronauta nem űrturistaként bámészkodott odafent. A tudományos adatok feldolgozása az űrkutatásban jellemzően hosszú éveket vesz igénybe, hiszen a mikrogravitációban rögzített élettani és fizikai paraméterek földi validálása rendkívül aprólékos folyamat. Ehhez képest a magyar kutatócsoport olyan tempóban és hatékonysággal publikálta a kinyert adatokat, ami még a legszigorúbb nemzetközi sztenderdek szerint is kiemelkedő.
Kapu Tibor szerelmes szeretne lenni, de bevallotta, miért okoz neki nehézséget a párkeresés
Olvass tovább...
Életbevágó kísérletek a súlytalanságban
A misszió során összesen harminc különböző kísérletet terveztek be, amelyből huszonötöt maga Kapu Tibor hajtott végre. A munka oroszlánrészét, mintegy 66,5 órát az emberi szervezet súlytalanságra adott reakcióinak feltérképezése tette ki. A leglátványosabb sikert a Debreceni Egyetem csapata könyvelhette el egy speciális, robotizált ultrahangos eszközzel, amellyel az űrhajós a saját agyi véráramlását tudta vizsgálni. Ez a hazai fejlesztés annyira bevált a gyakorlatban, hogy a tesztelés után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) állandó orvosi felszerelésének részévé tették. Emellett komoly fókuszba került a jövőbeli űrbéli mezőgazdaság is. A felvitt vetőmagok száz százaléka sikeresen szárba szökkent a mikrogravitációs környezetben, a kutatók pedig jelenleg is azt vizsgálják, hogyan illeszthetők be ezek a növények a jövő asztronautáinak étrendjébe - idézte a Telexet a Blikk.
Kapu Tibort felmentették a vádak alól, most már nyugodtan dolgozhat az új kormánynak
Olvass tovább...
A sugárzásméréstől a jövő műholdjaiig
A fiziológiai teszteken túl a magyar mérnöki leleményesség is bizonyított. A 27G-Technology hazai fejlesztésű doziméterei páratlan pontossággal térképezték fel a Dél-Atlanti anomália feletti sugárzási viszonyokat, ami kulcsfontosságú a jövőbeli hosszú távú űrutazások biztonsága szempontjából. Eközben az ionhajtóművekkel kapcsolatos vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogyan lehet az indiumot sokkal fenntarthatóbban felhasználni a rohamosan szaporodó kisműholdak gyártása során.
„Sok személyes bocsánatkéréssel tartozok még nektek” - szokatlan vallomást tett Kapu Tibor az évfordulón
Olvass tovább...
Új korszak hajnalán a magyar űrkutatás
A Telex által is hivatkozott beszámolókból jól látszik, hogy a HUNOR-program valódi hozadéka messze túlmutat magán az űrutazáson. A begyűjtött adatok nemcsak a jövő Hold- és Mars-misszióit segítik, hanem olyan technológiai és orvosi fejlesztéseket is elindíthatnak, amelyeket hamarosan a földi egészségügyben vagy az iparban is hasznosíthatunk. Ahogy azt Kapu Tibor is hangsúlyozta, az igazi munka csak most kezdődik. Az űrben szerzett tapasztalatok és a felhalmozott tudás elvesztésének elkerülése érdekében elengedhetetlenné vált egy önálló magyar űrügynökség felállítása és a nemzeti űrstratégia megújítása, hogy Magyarország tartósan megvethesse a lábát a nemzetközi űripar élvonalában.
