promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Űrkutatás

Magyar szakember közreműködésével indul a NASA legújabb űrtávcsöve: a sötét anyag rejtélyét kutatja a Roman


Magyar szakember közreműködésével indul a NASA legújabb űrtávcsöve: a sötét anyag rejtélyét kutatja a Roman
Borítókép:  Depositphotos

Kiemelkedő mérföldkőhöz érkezik a modern csillagászat: a NASA a hétvégén útnak indítja legújabb szuperobszerformatóriumát, a Nancy Grace Roman Űrtávcsövet. A mintegy 4 milliárd dolláros költségvetésből megvalósult projekt célja a sötét anyag, a sötét energia és a távoli exobolygók minden eddiginél részletesebb feltérképezése. A történelmi küldetés különös büszkesége a hazai tudományos életnek, ugyanis a csúcstechnológiás berendezés egyik legkritikusabb műszerének fejlesztésében egy magyar fizikus és csillagász is kulcsszerepet vállalt.

A floridai Kennedy Űrközpontból indulva áll pályára az amerikai űrhivatal legújabb obszervatóriuma, amelyet egy SpaceX Falcon Heavy hordozórakéta juttat majd a világűrbe. A tervezett menetrend alapján az egység legkorábban vasárnap kora délután, magyar idő szerint 13 óra 26 perckor startolhat el. A széles látómezővel rendelkező szerkezet alapvető válaszokat keres a világegyetem szerkezetével, összetételével és tágulásának ütemével kapcsolatban.

A technológiai eszköz közvetlen felmenőinek az 1990-ben útnak indított Hubble, valamint a 2021 óta üzemelő James Webb űrteleszkóp tekinthető. Az új műszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti és kiterjeszti a két úttörő berendezés által gyűjtött adatokat, így a kutatók minden eddiginél átfogóbb képet kaphatnak a kozmosz fejlődéséről.

Magyar mérnöki szaktudás a projekt mögött

A 4 milliárd dolláros csúcsprojekt sikeréhez a hazai tudományos közösség is jelentősen hozzájárult. Detre Örs Hunor fizikus és csillagász – aki korábban már a James Webb űrteleszkóp előkészítésében is jeleskedett – komoly szerepet vállalt az új űrtávcső technológiai fejlesztésében.

A szakember a németországi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársaként vett részt a munkában, amelyet a NASA a legérzékenyebb mechanikai elemek kivitelezésével bízott meg. A magyar tudós feladatai közé tartozott a prototípusok és koncepciók megtervezése, valamint az a tesztlaboratórium, amelyet ő épített fel és vezetett, a repülési modellek végleges méréseihez is elengedhetetlennek bizonyult.

Új távlatok az exobolygók megfigyelésében

Az új obszervatórium egyik legmeghatározóbb eleme a Coronagraph Instrument (CGI) elnevezésű tudományos műszer. Ez a speciális berendezés képes arra, hogy kiszűrje és elnyomja a távoli csillagok vakító fényét, lehetővé téve a körülöttük keringő, lényegesen halványabb exobolygók közvetlen vizuális megfigyelést.

A Student Spacelab Network tájékoztatása szerint ez a technológia áttörést hozhat a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában, és közelebb viheti a tudósokat az idegen világok pontosabb megértéséhez.