Egy sokkoló Netflix sorozat, ami után teljesen máshogy nézel majd a gyógyszeres dobozokra

Egy apró kapszula – és a halál beköszönt

1982 őszén az amerikai Chicago külvárosai nyugalomban élték a mindennapjaikat – egészen addig, amíg hét teljesen egészséges ember meg nem halt néhány órával azután, hogy bevettek egy általános fájdalomcsillapítót, a Tylenolt. A közös pont? Mindegyik kapszula ciánnal volt szennyezve.

A Netflix május 26-án debütáló háromrészes dokumentumsorozata, a Döglött akta: A Tylenol-gyilkosságok visszavisz ebbe a dermesztő időszakba, és feltárja, hogyan vált egy gyógyszer a bizalom szimbólumából egy máig megoldatlan tömeggyilkosság eszközévé.

A sorozat, amitől újra kételkedni kezdünk

A sorozat alkotói, Yotam Guendelman és Ari Pines izraeli rendezők, nem egyszerűen krimit készítettek: a Döglött akta: A Tylenol-gyilkosságok hátborzongató társadalmi-történelmi rekonstrukció. A történet egyértelmű üzenetet közvetít: az, amit minden nap természetesnek veszünk – egy gyógyszer bevétele –, bármikor a visszájára fordulhat.

A rendezőket az fogta meg leginkább, hogy ez a történet valódi bűntényen alapul, amelynek hatása a mai napig érezhető: a gyógyszerek biztonsági zárófóliái és a nehezen nyitható kupakok mind ennek az esetnek a következményeként váltak általánossá.

A pánik napjai

A borzalmak láncreakciója 1982. szeptember 29-én indult: a 12 éves Mary Kellerman otthon, egy egyszerű fejfájásra vett be Tylenolt – és perceken belül összeesett. Ugyanezen a napon, pár kilométerrel arrébb egy fiatal postás, Adam Janus is életét vesztette két kapszula után. A tragédia még ezen a napon folytatódott: Adam testvére és sógornője ugyanabból az üvegből vett be tablettát – mindketten meghaltak.

A következő napokban további három ember halt meg, köztük egy fiatal anyuka, alig pár nappal a szülés után. A kapcsolatot egy szemfüles nővér, Helen Jensen fedezte fel, aki észrevette, hogy egy Tylenol-üvegcséből hat kapszula hiányzik. Innen indult a verseny az idővel – és a pánik, amely egész Amerikát letaglózta.

James Lewis – bűnbak vagy valódi tettes?

A dokumentumsorozat egyik legnagyobb dobása, hogy megszólaltatja James Lewist, a férfit, aki zsarolólevelet küldött a Tylenolt gyártó Johnson & Johnsonnak: egymillió dollárt követelt a gyilkosságok leállításáért. Bár sosem bizonyították, hogy ő mérgezett, az FBI éveken át őt tekintette az első számú gyanúsítottnak.

Lewis, aki a Netflix-interjú előtt soha nem volt hajlandó kamerák elé állni egyszerre tűnik furcsának, bájosnak és hátborzongatónak. Amikor a stáb egy Tylenol-üveget ad neki, még játszik is a gondolattal, vajon ma is lehetne-e bele mérget csempészni. Ezek a jelenetek pedig mélyen nyugtalanítók.

Johnson & Johnson árnyéka

A sorozat nem kerüli meg a gyógyszergyártó óriáscég szerepét sem. Bár a Johnson & Johnsont sokáig példaértékű válságkezeléséért dicsérték, a dokumentumfilm kérdéseket vet fel: Miért állították kezdetben, hogy a gyártóüzemekben nincs cián? Miért tesztelhették saját maguk a visszahívott termékeket? És miért semmisítettek meg több millió kapszulát anélkül, hogy külső vizsgálat történt volna?

A kérdések, amelyekre még mindig nincs válasz

A sorozat nem kínál megnyugtató lezárást. 2004-ben újabb gyanúsított jelent meg – egy nő halt meg New Yorkban ciános Tylenoltól, olyan üvegből, amely már biztonsági fóliával volt ellátva. Ez újabb kérdéseket vetett fel: lehet, hogy az elkövető még mindig szabadlábon van? Vagy a bűntények eredete valójában a gyártósorok körül keresendő?

A mindennapi bizalom elvesztése

A Döglött akta: A Tylenol-gyilkosságok legnagyobb ereje abban rejlik, hogy rávilágít: a tömeggyilkosság nem mindig véres késsel történik. Néha egy tabletta, amit reggel rutinból veszünk be, válik halálos eszközzé. És a legfélelmetesebb: a tett célja – ha egyáltalán volt ilyen – máig ismeretlen.

Ez egy vérbeli true crime sorozat, egy kollektív trauma boncolása és egy emlékeztető, hogy a gonosz néha a legártatlanabb csomagolás mögé bújik.

A Döglött akta: A Tylenol-gyilkosságok május 26-tól elérhető a Netflixen, az előzetes pedig az alábbi videóban látható: