54 éve robbant ki a Watergate botrány, Nixon hatalmának utolsó napjai
Egy látszólag jelentéktelen betörés a washingtoni Watergate-komplexumban olyan politikai lavinát indított el, amely megrengette az Egyesült Államokat, és végül az amerikai történelem egyetlen elnöki lemondásához vezetett.
1972. JÚNIUS 17-ÉN ROBBANT KI A WATERGATE-BOTRÁNY, MELY AZ USA ÉS A VILÁGTÖRTÉNELEM EGYIK LEGNAGYOBB POLITIKAI BOTRÁNYA.
Ezen a napon ugyanis a Potomac partján álló Watergate-épületkomplexumban tetten értek öt személyt, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán betörést hajtottak végre. Az esetet a The Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein kezdték el feltárni, miután elkezdtek a látszólag jelentéktelen üggyel foglalkozni.
Hamar kiderült, hogy a betörők nem közönséges behatolók: mindannyiuknál profi lehallgatóeszközöket találtak, az egyikük ráadásul egy volt CIA-ügynök volt. Larry O’Brien, a Demokrata Párt akkori elnökének kampányfőnökének irodájában is lehallgatóberendezés nyomait találták.
AZ ESETRŐL A THE WASHINGTON POST ELEINTE CSAK EGY KIS HÍRBEN SZÁMOLT BE, DE A TÖRTÉNET KÉSŐBB AZ AMERIKAI BELPOLITIKA LEGNAGYOBB VÁLSÁGÁNAK KEZDETÉT JELENTETTE, AZ EGYETLEN OLYAN BOTRÁNYÉT, AMELY EGY HIVATALBAN LÉVŐ ELNÖK LEMONDÁSÁVAL VÉGZŐDÖTT.
Jeb Stuart Magruder, az elnök újraválasztási kampányának egyik tanácsadója szerint 1972. március 30-án megbeszélést tartott John N. Mitchell igazságügy-miniszterrel, aki Nixon kampányát irányította. Azt az elképzelést vitatták meg, amely szerint be kell hatolni a Demokrata Párt irodájába, hogy ott lehallgató készüléket helyezzenek el. Felvázoltak egy tervet, amelyben a megfelelő csapat összeszedésének feladata G. Gordon Liddy-re, egy volt FBI-ügynökre hárult volna.
Botrányos szót találtak ki a magyarokra az amerikaiak, a tévében hangzott el
Olvass tovább...
Egyes történészek máig vitatják Jeb Stuart Magruder vallomásának hitelességét, és úgy vélik, hogy a Watergate-ügy több részlete továbbra sem tisztázott teljesen. A botrány feltárásában kulcsszerepet játszott a „Mély Torok” fedőnevű informátor, aki a Nixon-adminisztráció közeléből származó információkkal segítette a The Washington Post újságíróit. Személyazonosságát több mint harminc éven át sikerült titokban tartani, így az amerikai sajtótörténet egyik legismertebb rejtélyévé vált.
A vizsgálatok során egyre több bizonyíték került elő arra vonatkozóan, hogy Nixon közvetlen munkatársai részt vettek az ügy eltussolásában. A kongresszusi meghallgatások, a különleges ügyész vizsgálata és a Fehér Házban készült hangfelvételek nyilvánosságra kerülése súlyosan megrendítette az elnök politikai pozícióját. Amikor világossá vált, hogy az ellene indított alkotmányos felelősségre vonási eljárást aligha kerülheti el, Nixon elveszítette saját pártja támogatását is.
A Watergate következményei végül Richard Nixon politikai bukásához vezettek. Miután nyilvánosságra kerültek azok a bizonyítékok, amelyek az elnöki hivatal szerepét és az ügy eltussolására tett kísérleteket is alátámasztották, Nixon 1974. augusztus 8-án televíziós beszédben bejelentette lemondását. A döntés másnap, augusztus 9-én lépett hatályba, így ő lett az Egyesült Államok történetének első és mindmáig egyetlen elnöke, aki hivataláról lemondott.
A nagy rejtélynek 2005. június 15-én vetettek véget, amikor Mark Felt, az FBI egykori magas rangú vezetője elismerte, hogy ő volt a legendás informátor. Felt közreműködése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Watergate-botrány szálai fokozatosan a Fehér Házig vezessenek, és a nyomozás feltárja az ügy valódi hátterét.
A botrány történetét később Az elnök emberei című, 1976-ban bemutatott film is feldolgozta Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével.
Forrás: Watergate scandal - Wikipedia
