Összeszakadt a szupervulkán, csak pár ezer ember maradt a Földön, két balatonnyi lyuk maradt a helyén

Körülbelül 74 000 évvel ezelőtt a mai Szumátra szigetén sor került az emberiség történetének egyik legpusztítóbb természeti katasztrófájára. A Toba-szupervulkán kitörése nem csupán egy helyi esemény volt, hanem egy olyan globális léptékű robbanás, amely alapjaiban rázta meg a bolygó ökoszisztémáját. A kitörés helyszínén ma egy hatalmas kaldera található, amelyet a Toba-tó tölt ki.

Érdemes kontextusba helyezni a méreteit: a tó felszíne monumentális, hiszen a területe kétszer nagyobb a Toba-tónak, mint a Balatoné. Ez a hatalmas víztömeg egy olyan kráterben pihen, amely egykor több ezer köbkilométernyi hamut és kőzetet lökött a sztratoszférába, elsötétítve az eget hosszú évekre.

A tudományos körökben évtizedek óta tartja magát az úgynevezett genetikai szűk keresztmetszet elmélete, amely szorosan kapcsolódik ehhez az eseményhez.

A tézis szerint a kitörést követő vulkanikus tél és a drasztikus hőmérséklet-csökkenés (globális lehűlés) miatt az emberiség létszáma kritikus szintre apadt. Egyes kutatók úgy vélik, hogy alig pár ezer ember maradhatott akkor a Földön, akiknek túlélése a puszta szerencsén és a rendkívüli alkalmazkodóképességen múlott. Ez a maroknyi populáció vált a mai modern emberiség genetikai alapjává, ami magyarázatot adhat arra, miért mutatunk meglepően kicsi genetikai variabilitást más főemlősökhöz képest.

Bár a katasztrófa távolinak tűnhet, a magyar vonatkozások segítenek közelebb hozni a léptékeket. Ahogy említettük, a területe kétszer nagyobb a Toba-tónak, mint a Balatoné, de a hasonlóság itt véget is ér, hiszen a Toba mélysége helyenként az 500 métert is eléri, ami mellett a mi „magyar tengerünk” sekély medencének tűnik. Emellett a hazai vulkanológusok, köztük Harangi Szabolcs professzor kutatásai is rámutatnak, hogy a Kárpát-medence múltjában is voltak hasonló, bár kisebb léptékű robbanásos kitörések.

Példaként a bükkaljai riolittufa-szinteket hozhatjuk fel, amelyek emlékeztetnek minket arra, hogy a földtani folyamatok határok nélkül formálják a világot.

A legfrissebb régészeti kutatások azonban árnyalják a teljes kipusztulás képét. Míg a korábbi elméletek szerint a vulkáni hamu mindent elpusztított, Dél-Afrikában és Indiában találtak olyan kőeszközöket, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos embercsoportok viszonylag zavartalanul éltek tovább a kitörés után is.
(Forrás: 24.hu, hellomagyar.hu)

Az európai szupervulkán még ma is egy létező fenyegetés lehet: